58754. lajstromszámú szabadalom • Áramátvivőberendezés elektromos kemencékhez

- 3 -nélkül készíthető és égethető. Végül az előmelegítés is olcsóbb, mert az összes fölhasznált energia kizárólag a másodrendű vezetők és nem az olvasztandó anyag fölmelegítésére szolgál. Ezért a fölmelegítés is jóval gyorsabb. Megjegyzendő, hogy a leírt fölmelegítőberendezés nemcsak -másodrendű, hanem minden oly vezetőből készült átvivőberendezésnél alkalmazható, melynek ellenállása magasabb hőmérsékletnél kisebb, mint alacsonyabb hőmérsékletnél. Áll ez pld. oly áramátvivőberendezésekre, melyeket kokszvagy grafitporból alkalmas kötőanyaggal csömoszölünk. Igen természetes, hogy ha az áfamátvivőberendezést a nevezett fűtőellenállásokkal kielégítő módon fűtjük, egyúttal az egész kemencét is fűtjük, mi sok esetben kívánatos lehet. A másodrendű vezetőn harátirányban átmenő fém, üzem közben az (a) fölülettől a (b) fölület felé irányult hőátmenetet akkor is akadályozza, mikor a fém nincs áram alatt. Carl Heringnek az «Electrochemical und Metallurgieal Industry» 1909. évi folyamának 442. és köv. lapjain megjelent értekezése szerint a hőátmenetel elektródákban a következő törvények értelmében megy végbe : 1. Az elektróda hideg végén föllépő öszszes hőveszteségeknek, melyek akkor lépnének föl, mikor az elektródán áram nem megy át és a Joule-féle veszteségek felének összegével egyenlők; 2. Az összes hőveszteségek akkor lesznek a legkisebbek, mikor a hővezetés által okozott veszteségek a Joule-féle veszteségek felével válnak egyenlőkké. Ezt az utóbbi törvényt értékesítjük a szóban lévő esetben, amennyiben azt az áramátvivőberendezés egyes rétegeire ismételten alkalmazzuk. Az olvasztandó anyaghoz legközelebb eső rétegben ugyanis a hővesztőképesség aránylag nagyon kiesi, a fajlagos ellenállás pedig nagy úgy, hogy ebben a rétegben a nagy hőmérsekletesés dacára módunkban áll a hőnek az olvasztótérből való elvezetését a Joule-féle veszteségek által meggátolni. A következő rétegbe fűtőspirálisok vannak beágyazva. Ennek tehát aránylag nagy hővezetőképessége és aránylag kis ellenállása van, minek az volna a következménye, hogy a hőelvezetés igen nagy volna, ha az elvezetett hőt a következő réteg nem torlasztaná, mely réteg a hőelvezetést épen úgy meggátolja a Joule-féle veszteségek által, mint az első réteg. Magától érthető, hogy a rétegek eme változása a leírt módón tetszőlegesen ismétlődhetik. Az áramátvivőberendezés tehát az igen kényelmes fűtést a legkisebb hőveszteségekkel egyesíti, mert az egész berendezés ellenállását a különböző vezetőképességű rétegek választásával és elrendezésével akként lehet megszabni, hogy az összes hőveszteségek a Joule-féle veszteségekkel egyenlőkké és így minimummá váljanak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Áramátvivőberendezés elektromos kemencékhez, fémeknek oly előmelegíthető vezetőkkel történő olvasztására, melyek magasabb hőmérsékletnél nagy vezetőképességre tesznek szert, azáltal jellemezve, hogy az áramátvivőberendezések az olvasztótól- köralakú, külső fölületükön a sarokvasakra fölfekvő fejrészeit alkotják, hogy az áram által átfolyt keresztmetszetek az olvasztandó anyag felé akként csökkennek, hogy ily mó-_ don a vezetőben az áramsűrűség az olvasztandó anyagnál a hőmérsékletet növelő és a sarokvasaknál csökkentő módon változzék, végül hogy a vezetőnek az olvasztandó anyag felé fordult fölülete az olvasztótér fenekével szöget alkosson és ennek megfelelően az olvasztandó anyagban az áramsűrűség a vezetőfölületén föllépő áramsűrűségnél a hajlásszög által megszabott arányban nagyobb legyen, eme fölületen pedig javításokat könnyen lehessen végezni. 2. Az 1. alatt védett, elektromos kemencékhez való áramátvivőberendezés foga-