58705. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati növényi eredetű vagy hasonló víztartalmú folyadékoknak, szerves pépeknek stb. vízmentes nátriumszulfát segélyével való szárítására

_ ' Megjelent 1913. évi február hó 14-én. * MAGY. KIU. SZABADALMI GGFF HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS •Ifi705. szám. IV h l. OSZTÁLY. Eljárás állati, növényi eredetű vagy hasonló víztartalmú folyadékoknak, szerves pépeknek stb. vízmentes nátriumszulfát segélyével való szárítására. DR NJEGOVAN VLADIMÍR A KIR. HORVÁT-SZLAVON MEZŐGAZDASÁGI VEGYÉSZETI INTÉZET TANÁRA KRIZEVCÍBEN. A bejelentés napja 1912 junius hó 14-ike. Hogy a különböző víztartalmú folyadé- ! kokat, vizes szerves pépeket és hasonlókat magas hőfokok,"mikroorganizmusokat tartal­mazó nagy levegőmennyiségek stb. alkal­mazása nélkül szárítani lehessen, több ehé­mikus a vizet vízmentes nátriumszulfáttal (Na2 S04 ) igyekezett megkötni (lásd. pld. a «Zeitschrift für angewandte Chemie» XVIII. kötet, 1905. évfolyam 294. és 1656. lapjait, Citátum a Chemische Zentralblatt után, Sommerfeld : «Handbuch der Milchkunde». Wiesbaden 1909. 267.lapján; «Biochemische Zeitschrift® XXVIII. kötet, 1910. évfolyam 330. és XXIX. kötet 1910. évfolyam 491. lapjain; Abderhalden: «Handbuch der bio­chemischen Arbeitsmethoden» V/I. kötet 616. lapján). Ezen eddigi eljárás azonban ama kellemetlen tulajdonsággal jár, hogy az általa nyert anyagnak vízmentes szer- . ves extrakciószerekkel való extrakciójakor nátriumszulfát jut az extraktumba. Egye­bek közt Frankéi (lásd Abderhalden: mint fent; «Zeitschrift für physiologisehe Chemie» LVIII. kötet 1901—9. évfolyamok 503. lap­ján) azzal vélte e tény magyarázatát adni, hogy «a telítetlen phosphatidok, főleg ake­phalin. . . glaubersót petrolaetherben fölol­dani képesek®. E magyarázat azonban nem helyes. A vízmentes nátriumszulfát tíz mole­kula kristályvizet köt ugyan meg, a képző­dött glaubersó azonban (Na2 SOá -|-10H2 0) csak 33° C. hőfok alatt állandó, e hőfokon fölül ellenben a glaubersó megolvad, mert kristályvizét elveszti és a keletkezett víz­mentes nátriumszulfát e vizben részben fel­oldódik. (Lásd pld. Dammer: «Handbuch der anorganischen Chemie» II/2. kötet 156. lapján). Minthogy a közönséges extrakció­szerek 33° C-on fölül forrnak és az extrak­cióanyag rendszerint e hőfokon túl hevítte­tik föl, ezért az egész extrakcióidőtartam alatt vízzel van az átitatva és a keletkezett vizes nátriumszulfátoldat ekkor könynyen bejut részben az extraktumba. E hátrány még nagyobbnak mutatkozik, ha meggon­doljuk, hogy víz jelenlétében a phosphati­dok, illetőleg a lipoidok igen nehezen és igen tökéletlenül extrahálhatók. További hátránya a közönséges nátrium­szulfáttal való szárítási módnak abban áll, hogy a vízmentes nátriumszulfát a megme­revedési folyamat közben könnyen bevo­nódhat a kristályosított glaubersóval, miért is Frankéi (lásd «Biochemische Zeitschrift»

Next

/
Oldalképek
Tartalom