58676. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító folyékony tüzelőanyaggal fűtött vasalókhoz
- 2 — nak nézete az elgázosító nyitott állapotánál a kanóecső elhagyásával, a 6. ábra az elgázosítólemez metszete, a 7. ábra fölülnézete. A 8. ábra teljes elgázosító berendezésnek — beleértve a kanóccsövet is —. függélyes metszete, a 9. ábra a kanóccső és a vele összefüggő részek részlete. A 10—13. a 6—8. ábrán látható foganatosítási alakhoz hasonló további foganatosítási alakok metszete. A megrajzolt foganatosítási alakok közül — melyeknél az elgázosítót a vasaló hátsó végének elzárására szolgáló fölfüggeszthető lemez alkotja — az 1. és 2. ábrán látható (és az összes többi foganatosítási alaknál az (a) elzárólemez mindkét fölületén sik és külső fölületén a folyadék hozzávezetéssel, belső fölületén pedig különös fölhevítése céljából hófogóval és gázvezetékkel van fölszerelve. Ez a (b) hőfogó, mely tetszőleges alakú és nagyságú lehet és lemezzel egy darabot alkothat vagy ezen föl lehet erősítve, a lángzó lángjai fölött fekszik és fölmelegedve a lemezt még nagyobb mértékben füti, mint amennyire ez a láng közvetlen hatása alatt amúgy is fölmelegednék. A lemez ennek következtében a lehető legnagyobb mértékben fölhevül és a hőt közvetlenül viszi át a tüzelőanyagra és kanócra. Ehhez a záró és egyidejűleg elgázosító lemezhez külső fölületén a lehetőleg vékonyfalu, tágas, egyenes (c) szeszbevezető, illetve kanóccső csatlakozik. Ez a cső — mint az a 8. és 9. ábrából kitűnik — egyúttal a (d) tüzelőanyagtartályt is viseli és ezen egyenes irányban megy át, hogy a -csőbe a kanócot kényelmesen lehessen behúzni. Hogy ennél az elrendezésnél a szesz a csőbe könnyen bejuthasson, a cső oldalt nagy (cl) nyílással van ellátva. A lángzócső és az elgázosító lemez egymással elég nagy (e) gázfejlesztőtér létesítése mellett vannak kapcsolva, legegyszerűebben akként, hogy a csövet alsó végén az (f) karmantyúhoz forrasztjuk és ezt — tömítés közbehelyezése mellett — a lemezre fölcsavar óljuk. Ila a zárólemezt ily módon elgázosító gyanánt képezzük ki, a tágas, egyenes (c) cső, melynek kanóca csakis homlokfölületén fekszik a fűtés helyére, — bőségesen vezet szeszt az elgázosítási helyre. Másrészt a bevehetett szeszmennyiség gyorsan és maradvány nélkül gázosodik el, minthogy az elgázosítási hely igen magas hőmérsékletre hevíthető és ezen tartható. Más szóval annak következtében, hogy az elgázosítót igen nagy mértékben hevítjük föl, módunkban áll az, hogy az elgázosítóba sok folyadékot vezessünk be! és ezt mégis tökéletesen elgázosítsuk. Az (e) gázgyűjtő térből a gázokat közvetlenül, vagy szabályozószelep, vagy úgynevezett emelkedőcső közbekapcsolása mellett a lángzócsőbe vezethetjük. Ebből a célból a lemezen kis (al) furatot alkalmazhatunk és a lemez belső oldalán magában -a lemezben vagy ennek megfelelő kivastagításában (g) gázcsatornát képezhetünk ki, melyhez emelkedőcső gyanánt egy egyszerű, fölső végén ismét lefelé görbített (h) cső csatlakozik. A cső eme vége — esetleg a lemezen kívül — lefelé vezethet és alul a lemezbe megerősített, egy vagy kétszárú (i) lángzócső előtt végződhetik úgy, hogy a gázok az emelkedő csőből oldalirányban kiáramolhatnak és levegő beszívása mellett a lángzócsőbe juthatnak. A gázokat azonban a lemezen alkalmazott csatorna helyett az (al) furatból közvetlenül is lehet emelkedőcsövön át elvezetni. Emelkedő cső gyanánt kétrészű csövet is lehet használni, mely a lemez mögött van ^a hővezetőn fölerősítve és gázokat tetszőleges módon a lángzócsőbe vezeti át. Mint azt már említettük, úgy a lemez elrendezése és kivitele, mint egyes részletei sokféleképen módosíthatók. így pld. első sorban az egész zárólemezt a vasaló mineműségének megfelelően lejtős vagy vízszintes helyzetben is lehet alkak mázni, vagy pedig a födél hátsó részét lehet elgázosító gyanánt kiképezni, mikor az a találmányi elv, hogy a vasaló üregét
