58666. lajstromszámú szabadalom • Hullámos szádfal vályúalakú keresztmetszettel bíró hengerelt idomvasakból

__ Megjelent 1913. évi február hó 11-én. MAGY. KIR. szabadalmi hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 58666. szám. XV/e. OSZTÁLY Hullámos szádfal vályúalakú keresztmetszettel bíró hengerelt idomvasakból. deutsch-luxemburgische bergwerks- und hütten­aktiengesellschaft cég dortmundban. A bejelentés napja 1912 március hó 19-ike. Jelen találmány vályúalkaú keresztmet­szettel bíró hengerelt idomvasakból álló hullámos szádfalakra vonatkozik és abban áll, hogy az illesztési helyen a vezetés és a zárás egy S-peremben végződő szár által biztosíttatik, mely az S-perem középszárá­nak toldalékhelyén túl kampó gyanánt meg van hosszabbítva. Ezen elrendezés által a szádfal kettős hullámmagassága amennyire csak lehetséges, kihasználtatik és az egész kapcsolat ellenállásnyomatéka maximális, mert a szárak peremei és a külső fölületek kölcsönösen egymáshoz fekszenek, vagy a kampók, vagy S-peremek kölcsönösen egy­másba kapaszkodnak. Minthogy a szár az S-peremmel és az elágazó kampóval együtt hengerlés által állítható elő, ennek folytán előnyös mindkét szárt szimmetrikusan S-pe­remmel és kampóval ellátni. A szimmetri­kus alakítás kettős peremkapcsolatot létesít, mely a vízátnembocsátó tulajdonságot nö­veli. A hengerelt idomvas szimmetrikus alakítása azonban hengerlési műszaki és szerkezeti szempontokból is előnyökkel bír. A hengerlési folyamatnál a két szár szim­metrikus alakítása folytán feszültségek el­kerültetnek, melyek hátránya különösen hosszú pallóknál mutatkozik. Feszültségekkel biró pallók csak messzemenő utánmunkálás által egyenesíthetők ki; az egyenesítés által azonban a fölületben többé vagy kevésbbé nagy benyomások képződnek, melyek később a beverésnél a horgonyokon való sima át­haladást megakadályozzák, miáltal ismét feszültségek és ennek következtében a kap­csolatok szükségtelen igénybevételei lepnek föl a szádfalban. A rajzokon az 1—4. ábrák a találmány különböző kiviteli alakjait mutatják. Az la—4a. ábrák az összeköttetéseket nagyobb léptékben rajzolva tüntetik föl. Az 1. és la. ábra szerint (a) az egysze­rűen meghajlított szárt, (b) az S-alakúan meghajlított szárt mutatja. A találmány első sorban abban áll, hogy az S-alakúan meghajlított (b) szár az S-perem (e) közép­szárának (d) toldailékhelyén túl az (f) kampó gyanánt van meghosszabbítva. Az S-perem a kampóval együtt a meghajlított (a) szár részére az illesztési helyen vezetéket és zárást képez, mely (a) szár külső (g) fölü­letével az S-perem külső (h) fölületét érinti. Ezáltal a hullámmagasságot az (e) közép­szár és az (a) perem vastagságával nö­veljük. A 2. és 2a. ábra szerint az idomvas mind-

Next

/
Oldalképek
Tartalom