58665. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék valamely hely földrajzi szélességének meghatározására

tásokat messze fölülmúlja a következő szempont: Az eddigi műszerekkel a mérések kivétel nélkül déli időben végeztettek. Ezen készülék napóra gyanánt is használható, amely minden földrajzi szélesség alatt az időt jelzi az árnyék hosszának megfelelően. Ha a készülék a fentebb említett helyzetben és a fölső lemezt a föntebb említett hajlás alatt egy napig változatlanul meghagyjuk, akkor a pálca árnyéka a lemezen délután kelettől egy keveset délkelet felé eltérve fog megjelenni és napnyugtáig hosszabbodni fog. Napkeletkor a pálca hosszú árnyékot vet a nyugati iránytól egy kevéssé délnyugatfelé eltérően és délig folyton rövidebb és rövidebb lesz. Ha már most a lemezen egyszersmindenkorra megjelöljük az árnyéknak minden egyes órában beálló hosszát, akkor mindig megállapíthatjuk az időt az árnyék hosszából. Minthogy ismerjük a helynek szélességi fokát és a nap eltérését minden napon számításba vehetjük, a fölső lemezt is beállíthatjuk a helyes hajlásra és az iránytű segélyével az észak-déli vonalba hozhatjuk, hogy azután az ái'nyék hosszából az időt megállapíthassuk. Az árnyéknak a délkeleti és délnyugati irány felé való ós föntebb említett hajlása néhány fokot tesz ki a földnek a naphoz való helyzetének és az évszaknak megfelelően az aequinoktium (napéjegyenlőség) ideje alatt a legkisebb ezen eltérés és a napforduláskor a legnagyobb. Ha ismerjük ezen eltéréseket, akkor nemcsak délben, hanem a napnak más órájában is meghatározhatjuk a hely földrajzi szélességét. Meghatározható végül a hely földrajzi szélessége a holdárnyékból is, mely célból a készüléket — mint azt föntebb említtetett — a holdnak az illető hely délkörén való áthaladásakor állítjuk be. Ekkor a holdárnyék az északi féltekén észak felé, a déli féltekén pedig délfelé mutat. A holdnak az illető hely délkörén való áthaladása pillanatában fölemeljük a fölső lemezt vagy tárcsát — mint az föntebb leíratott — a -hold felé és oly szögben állítjuk be, amelynél a pálca nem vet árnyékot. Ahány fokot tesz ki a fölső lemez hajlási szöge, ugyanannyi foknyi távolságban van az illető hely azon szélességi körtől, amely fölött a hold elhalad. Ha számításba vesszük a holdnak azon napon való eltérését és ezen hajlást átviszszük az illető hely hosszára, akkor a hely földrajzi szélessége hasonlóan meg van állapítva, a mint az a nap hajlására vonatkozóan föntebb elmagyaráztatott. Ha viszont a hely földrajzi szélessége ismeretes, akkor meghatározhatjuk annak földrajzi hosszát, és pedig úgy, hogy a holdnak az illető helyen való hajlását összehasonlítjuk a holdnak az illető napon tanúsítandó hajlásával, ami a csillagászati naptárakban bizonyos földrajzi hosszakra nézve meg van adva. A hajlások különbségétől kiszámítható a hely földrajzi hossza. Tudvalévő dolog, hogy a napnak és a holdnak állása naponta bizonyos nagysággal eltér a délkörtől. Ezen készüléknek most már az az előnye, hogy lehetővé teszi, miszerint a nap- és holdállásnak a délkörhöz való ezen hajlási különbségeit közvetlenül leolvashassuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás valamely hely földrajzi szélességének meghatározására, azáltal jellemezve, hogy a nap- és holdárnyék hossza használtatik föl a fokmérésre. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás egy kiviteli módozata, azáltal jellemezve, hogy egy, délben vagy a holdnak a délkörön való áthaladásakor a központi nap- vagy holdsugarak irányába beállított pálcának a vízszintes síkhoz való hajlásszöge, illetőleg ennek kiegészítő-szöge méretik. 3. Az 1. alatt igényelt eljárás egy kiviteli módozata, azáltal jellemezve, hogy valamely hely földrajzi szélességének meghatározása céljából a déli időn kívül a napnak más időpontjaiban is méretnek vagy följegyeztetnek az évnek legkülönbözőbb időszakaiban a 2. alatt igényelt eljárás szerint délben beállított pálcának árnyékhosszai, miáltal a hely megállapításánál minden esetben figyelembe veendő árnyéknak ezen följegyzett vagy táblázatból megállapítható hosszakkal való