58665. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék valamely hely földrajzi szélességének meghatározására

__ Megjelent 1913. évi február hó 11-én. MAGY. gin KIR. szabadalmi j£r| hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 58665. szám. VII/.i. OSZTÁLY­Eljárás és készülék valamely hely földrajzi szélességének meghatározására. cheifetz morduch magánzó mozyrban és rabinowitsch jankel-áron cheimowitsch kereskedő wilnában. A bejelentés napja 1912 március hó 19-ike. Tengeren járókra és léghajósokra, úgy­szintén ismeretlen országrészek átkutatóira nézve igen fontos valamely hely földrajzi szélességének pontos meghatározása. A jelen találmány oly eljárásra és ké­szülékre vonatkozik, amelynek segélyével mindenki meghatározhatja azon helynek földrajzi szélességét, amelyen tartózkodik. A jelen eljárás elve a nap- és holdárnyék segélyével eszközölt szögmérésen alapszik. Általánosan ismert dolog, hogy az északi féltekén a napárnyék délben észak felé mutat es pedig azon okból, mivel a nap . délben a délkör fölött áll és mivel az északi ' féltekén a nap a déli oldalon van. Minden tárgy tehát az ellenkező oldalra, vagyis északra veti árnyékát. A déli féltekén pedig, ahol a nap az északi oldalon van, a déli árnyék dél felé mutat. A jelenségeknek ezen állandósága azonban úgy az északi, valamint a déli féltekén csak a délszaki vidékeken kívül fekvő földrészre vonat­kozik. A délszaki vidékeken a déli árnyék egy- és ugyanazon szélességi körön majd északra, majd pedig délre mutat, aszerint, hogy az illető szélességi kör milyen hely­zetben van a naphoz képest és hogy mely évszakban történik a megfigyelés. A délszaki vidékeken még egy további jelenség veendő tekintetbe, nevezetesen az, hogy minden szélességi körön évente 2 napon délben egyáltalában nincsen árnyék. Ezen jelenség minden félévben egy-egy napon észlelhető, amidőn tudniillik a szé­lességi kör a nap alá, illetőleg ennek köz­ponti sugarai alá kerül. Ekkor ezen sugár délben a délkörre merőlegesen esik és a tárgyak nem vetnek árnyékot. Következés­képen minden napon a délszaki vidék határain belül eső valamely szélességi körött I azon ponton nincsen délben árnyék, amelybea ' a délkör és szélességi kör egymást metszir minthogy a szélességi kör merőlegesen jut a nap alá. A jelen találmány tárgya oly eljárás és készülék, amelynek segélyével valamely helynek földrajzi fekvése oly módon hatá­roztatik meg, hogy a nap- és holdárnyék hosszát, illetőleg egy pálca által vetett árnyék hosszát használjuk föl a szélességi, fok mérésére. A mérés általában oly módon történik, hogy a pálcát délben, vagy a holdnak az. egyenlítőn való áthaladásakor a naphoz vagy holdhoz képest oly állásba hozzuk,, amelynél az árnyék zérusra redukálódik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom