58652. lajstromszámú szabadalom • Aprítógép peckes korongokkal

Megjelent 1913. évi február hó 11-én. MAGY. ggsv KIR. SZABADALMI |B| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 58652. szám. X/a. OSZTÁLY. Aprító gép peckes korongokkal. LOUIS SOEST & C° M. B. H. CÉG DÜSSELDORF/" REISHOLZBAN. A bejelentés napja 1912 májas hó 6-ika. Elsőbbsége 1911 julins hó 5-ike. Jelen találmány célja, a peckes korongokkal működő ismert aprítógépeket, mint dismembrátorokat, kosaras desintegrátorokat stb. szívós, puha anyagok, mint. fa, szalma, levelek, gyökerek, fűszerek stb. szétaprítására is előnyösen lehessen használni. Ily anyagok szétaprítását szétmetszéssel kell eszközölni, míg az előbb említett gépek: hatása hajítás: és szétzúzáson alapszik. Ezen gépeknél úgy a forgó, mint a helytálló peckes korongnak, mint két egymással szemben forgó peckes korong esetén a korongok mindéin egyes, peceksora kör- vagy szögletes, keresztmetszetű, egy enlő oldalú peckekbőli áll. Az anyag az egyik forgó korong" peckeitől a hozzá legközelebb álló helytálló vagy ellenkező értelemben forgó korong peckeihes hajíttatik és szétzúzatik. Ezen gépek előnyösen tehát csak középkeménységű és rideg anyagok aprítására alkalmazhatók. Ezzel1

szemben a találmány tárgyát képező gép különlegesen alakított peckekkel és különleges elrendezéssel az anyag szétmetszését eszközli. A találmány tárgya a mellékelt rajzon van föltüntetve, és pedig az 1. ábrán egy dismembrátor peckes korongja nézetben és metszetben, a 2. ábrán a gép keresztmetszete. (a) jelzi a forgó, (b) a helytálló peckes korongot, mely azonban úgy, mint a kosaras dezint egrátorokná 1, az (a) koronggal ellentétes értelemben foroghat is. Az 1. ábrán a peckes korong peckei keresztmetszetben sraffozással vannak föltüntetve. Míg az eddig ismertté vált peckes korongoknál minden peceksor kör- vagy sokszögkeresztmetszetű, egyenlő oldalú peckekből állott, melyek mindmegannyian egy koncentrikus körben voltak alkalmazva, jelen találmány értelmében minden egyes peceksornak keresztmetszetben háromszögalakú peckei fölváltva különböző átmérőjű, két koncentrikus körön vannak elosztva. A peckek alakja hegyes szögű háromszög, ék vagy éllel és széles háttal biró késnek felel meg. A peckek helyzete olyan, hogy élükkel a peceksorból' kinyúlva, az ellenkorong legközelebb fekvő két peceksorával kerülnek szembe. Ilykép ezen peckek élei az ellensor azonos helyzetében lévő peckek éleivel találkoznak, ami által a közéjük kerülő anyag* szétmetszése eszközöltetik. Az anyag szétmetszett részei erre a peckek közé lépnek, de ott nem állapodhatnak meg, mert az egyik pecak éle és a másik