58647. lajstromszámú szabadalom • Gőz-melegvízfűtőtestek

szükség és a föntemlített körülmények foly­tán egy melegvíz-, illetőleg gőz-melegvíz fűtőtestnek térfogata egy kisnyomású gőz­fütőtest térfogatával körülbelül egyenlő nagy vagy ennél valamivel kisebb is lehet. Ezen gőz-melegvíz fűtőtest mindegyikénél egy (F) túlfolyató van elrendezve és pedig oly módon, hogy a lefolyás a fűtőtest leg­mélyebb helyével van összekötve úgy, hogy a fűtőtestből mindenkor csak a leghidegebb víz folyhat túl. A túlfolyatók különböző módon képezhetők ki és a 2. ábrán látható fűtőtestnél pl. úgy van elrendezve, hogy a túlfolyó víz a fűtőtest alsó része közelében (A)-íiál vezethető el, míg pl. a 3. ábrán be­mutatott gőz-melegvíz fűtőtestnél a túl­folyató úgy van fölvéve, hogy a vízelveze­tés a fűtőtest fölső része közelében (Ul)-nél eszközölhető. Ezen elrendezést rendszerint az adott viszonyokhoz mérten alkalmazzuk, ami ismét azért nyújt előnyt, hogy a veze­tékesés méretezésénél nem vagyunk egy meghatározott ponthoz (a fűtőtest legmé­lyebb helyéhez) kötve. Megemlítendő még, hogy a tulyfolyató berendezés a lyuggatott (K) sapka révén a külső levegővel áll össze­köttetésben. A melegátszármaztatás lefolyása ily gőz­melegvíz fűtőtestnél a következő: A fűtőtestet üzembehelyezésnél a fűtőtag (b) födelének leemelése után a fűtőtagon keresztül annyira töltjük meg vízzel, hogy 1 a (G) köznyílások víz alatt álljanak. Ezt követőleg (b) födelet a fejcsavar segélyével rögzítjük. Ezen (s) csavar hosszában végig van fúrva és az (E) szellőztetőcsavar segé­lyével elzárható furat a szabadba torkol. A (V) szelepnek (R) szabályozó fogantyú­val való nyitása után már most a még víz­zel megtöltött (h) fűtőcsövekbe gőz lép be és ezekből a vizet annyira szorítja ki, mint amennyire ezt a beállított szelep fojtása megengedi. A fűtőtesteknek első üzembe­belyezése alkalmával a szelep nyílását előnyösen egy ütköző segélyével oly módon korlátozzuk, hogy a gőz nyomása a fűtőcsövek­ben lévő vizet a (d) kamráknak körülbelül alsó fölületükig szorítsa ki. A fűtőtestben lévő víz ekkor a forró (h) csövek által gyorsan fölmelegíttetik, minek természetes következménye, hogy a víz a fűtőtagban fölemelkedik és a csatlakozó tagokban (2. ábra) vagy fűtőkígyókban (3. ábra) keringést idéz elő. A (h) fűtőcsövekben eközben le­csapódott víz a. fűtőtagba ömlik át és az ebben lévő többi vízzel keveredik. A le­csapódott víznek ezen hozzáfolyása követ­keztében a fűtőtestben vízfölösleg áll elő, ami a túlfolyatón keresztül eltávozik. Mint­hogy ezen fölösleges víz meglehetősen le­hűlt állpotban ömlik ki, a fűtőtestben a gőz melegének elképzelhető legnagyobb'kihasz­nálása megy végbe. Ha a fűtőtest által le­adott meleg kevesebb, mint a fűtőcsőrend­szeré (kis melegszükségletnél), akkor a keringő víznek túlhevítóse, sőt a fűtőtestben gőzképződés is következhetik be, föltéve, hogy ezt a gőznek (V) szelep segélyével való fojtása által kellő időben meg nem akadályozzuk. A gőz a fűtőtagnak födél­terében gyűl össze és az (s) csavar furatán keresztül távozik. Ez a körülmény arra figyelmeztet, hogy a szelepet fojtani kell. A (V) szeleppel való fojtás segélyével a gőzfeszültséget tetszés szerint szabályozhat­juk úgy, hogy a gőzvíz-fűtőfölület tetszés szerint kisebbíthető, minthogy a fűtőtest töltésére szolgáló víz a gőznyomás csökke­nése alkalmával a (h) fűtőcsőrendszerbe annyira hatol be, hogy ezen behatolás a 1 mindenkori ellennyomásnak felel meg. A változtatható fűtőfölület következtében a gőzfogyasztás is változó lesz. A találmány­béli fűtőtesttel tehát lehetővé tettük, hogy a gőzvíz-fűtőfölületet a (V) szabályozószelep segélyével a mindenkori melegszükség­lethez mérten szabjuk meg. Azonfölül ugyanezen okból lehetséges, hogy az egész gőzmelegvíz-fűtőrendszert a kazánnal sza­bályozzuk. A kazán fölfűtésénél a nyomást a legnagyobb üzemnyomásra engedjük emel­kedni és bizonyos idő eltelte után a tüzelés­szabályozót a kazánnál úgy állítjuk be, hogy a gőznyomás az egész hálózatban csökken­jen, mire az összes bekapcsolt fűtőtestben a gőzvíz-fűtőfölület megfelelően kisebb lesz. A fűtőtesteknek ezen tulajdonságánál fogva a berendezés központi szabályozhatósággal

Next

/
Oldalképek
Tartalom