58643. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági lakat

A rekesztők és segédrekesztők, mint rendesen, rúgókira vannak ágyazva. Mindezen rekesztők, illetve záróelemek, melyek a hengerhez képest sugárirányban (1—12. ábra) vagy tengelyirányban. (13— 16. ábra) eltolhatőan lehetnek elrendezve, a (g) kulcsnyílás körén kívüli és pedig ezzel szemben teljesen elfödve, kívülről bozzáférhetetlenül fekszenek és mindegyik önállóan zárja a lakatot. Ezeket a tetszőleges alakú kulcs (pl. a 3. vagy a 15. ábrán látható) különleges (h) elem segélyével állítja bej mely részben* a kulcslyukba nyúlik és a kulcs mozgását ja záróelemekre viszi át. A (h) elem rúdalakú (1., 2., 5., 7., 10., 13., 16. ábra) vagy golyókból öszszeállított (10., 11. ábra) vagy más, megfelelő (pl. cső-, lap-) alakú lehet. Ezen elemnek (i) toldata is lehet (7. ábra), mely a kulcslyukba nyúlik, míg maga az elem védve marad. Még más efféle elemek is alkalmazhatók, melyek a kulcsmozgást a rekesztőkre egymásután viszik át- (13., 16. ábra); emellett a (h) elemek is zárótagok gyanánt működhetnek, mely esetben helytelen beállításnál az (a), (b) testeket egymással összekapcsolják. Pénzszekrényeknél a (h) elem oly hosszú lehet, hogy égészen a mellső (k) ajtófalba nyúlik (16. ábra). Ezen ábrában (1) a pénzszekrény tolózárjainak forgató tárcsáját jelzi. A rekesztőknek (m) részei is (6. ábra) lehetnek, melyek nem zárnak (pl. mint az 1. ábra szerint), hanem csak az elemek által való beállításra szolgálnak; ezen részek azonban a többivel együtt is záró hatást fejthetnek ki (pl. 8. ábra). Az összes foganatosítási alakoknál a különleges biztonságot azáltal érjük el, hogy csak a (h) elem pusztítható el, a rekesztők maguk azonban a kulcslyukból hozzáférhetetlenek, sőt az elemek elpusztítása után önműködően zárnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Biztonsági lakat kulcshengerrel és a tulajdonképeni rekesztőket működtető, a kulccsal kapcsolódó kü'ön elemekkel, azáltal jellemezve, hogy a kulcs bevezető csatornája és a vájatok, melyekben a kulccsal kapcsolódó elemek mozgását a rekesztőkre átvivő részek vannak vezetve, egymást keresztező síkokban fekszenek úgy, hogy a tulajdonképeni rekesztők a kulccsal kapcsolódó elemek szétroncsolása után is hozzáférhetetlenek maradnak. 2. Az 1. igényben védett biztonsági lakat foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a rekesztők a záráshoz nem szükséges (m) toldatokkal vannak ellátva, melyeket a kulccsal1

kapcsolódó elemek működtetnek. 3. Az 1. igényben védett lakat foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a lakatot a rekesztők beállítására szolgáló (m) részek is zárhatják. 4. Az 1. igényben védett lakat foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a zárást rekesztők segítik elő, melyeket a kulccsal kapcsolódó elemek hatása alatt álló rekesztők állítanak be. 5. Az 1. igényben védett lálcat foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a kulccsal kapcsolódó elemeket oly testek képezik, melyeknek a kulcslyukba nyúló (i) toldataik vannak, melyekre a kulcs hat, az elem teste pedig a lakat belsejében védve marad. 6. Az 1. igényben védett lakat foganatosítási alakja, azáltal1

jellemezve, hogy a közvetve beállított rekesztők összes részei a lakat belsejében védve fekszenek úgy, hogy helyzetük kívülről meg nem állapítható. 7. Az 1. igényben védett lakat foganatosítási alakja^ azáltal jellemezve, hogy a lakatban födve elhelyezett elemek támadópontjaira a kulcs további elemek segélyével hat. 8. Az 1. igényben védett lakat foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a lakatbah elosztva, rekesztők és záróelemek vannak elrendezve, melyek a lakatot- erőszakos nyitás esetében zárják. 9. Az 1. igényben védett lakat foganato-