58633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a kazánkőképződés meggátlására

4 -bályozza. Ez a szabályozás oly módon történik, hogy a (b) kamrában uralkodó nyomás csökkenésénél az (n) gőzszelep, emelkedő nyomás esetén pedig az (f) vízszelep nyílik és fordítva. Azáltal, hogy nemcsak a gőzt, hanem a vizet is lüktetve bocsájtjuk be, mint már említettük, a víznek különösen hatályos örvényelését érjük el. A 3. és 4. ábra oly foganatosítási alakokat ábrázol, melyeknél a vízbe ömlő gőz kavaróhatását mechanikai kavarómű támogatja. Az (e) kiömlőnyílásokkal ellátott (c) gőzeső alkotja egyszersmint a kavarómű tengelyét, amennyiben (x, y) csapágyakban forgathatóan van ágyazva, és (z) kavarószárnyakkal van ellátva. A (2) tömítőszelence köti össze az álló (d) gőzvezetékkel a forgatható (c) gőzcsövet, amelyet valamely tengelyről pl. (3) kúpkerék áttétellel hajtunk. Ennél a foganatosítási alaknál oly berendezést alkalmazunk, mely a víz hozzávezetését a tartány belsejében uralkodó vízállástól teszi függővé. Ez a berendezés áll a (4) úszóból, mely (5) rudazat útján a nyers vizet vezető (g) csőben elhelyezett (6) fojtószeleppel van összeköttetésben. Ez a fojtószelep emelkedő víztükörnél jobban záródik, sülyedő víztükörnél pedig jobban nyílik. A 4. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál mechanikai kavaróművel egybekötött gőzzel való közvetlen fűtést alkalmazunk. A (d) gőzvezetéket (2) tömítőszelence köti össze a tartányban (x) és y)-nál forgathatóan elhelyezett (c) gőzcsővel, mely egy vagy több, csövekből készített (7) kavarószárnynyal van ellátva és melyet valamely tengelyről pl. (3) kúpkerék hajtóművel hozunk forgásba. A gőz a (c) csövön át lép a (7) kavarószárnyakba és végül a gőzcsőben elhelyezett (8) visszavezető csövön át (9) helytálló kamrába jut, honnan a gőzt a kondenzátummal együtt a (10) vezetéken keresztül elvezetjük. Minthogy ennél a foganatosítási alaknál a (7) kavarószárnyakon gőz halad át, azok egyidejűleg arra szolgálnak, hogy a vizet melegítsék és erélyesen kavarják. Az 5., 6. és 7. ábrában hosszmetszetben, fölülnézetben és keresztmetszetben föltüntetett foganatosítási alaknál három (11, 12) és (13) fekvő tartány a (14) és (15) vezetékekkel úgy van összekötve, hogy az egyik tartányban forralt víz kénytelen egymásután a második és harmadik tartány ba menni. Az első (11) tartányba torkolik a nyers víz bevezetésére szolgáló (g) vezeték, amelybe az (f) elzárószerkezet van beépítve^ amely ez esetben forgatható csap gyanánt van kiképezve. Az utolsó (13) tartányból a (p) elvezetővezeték ágazik el. Minden tartányban célszerűen szerkesztett (e) kiömlőnyílásokkal ellátott (c) fekvő gőzcső van elhelyezve. Mindezek a gőzcsövek közös (d)> vezetékcsővel bírnak, melybe az (n) elzáró szerkezet pl. szintén forgócsap van beiktatva. A víz és gőz részére szolgáló (f) és (n) elzárószerkezetek a (16) rúd révén vannak egymással összekötve, mely utóbbi (17) hajtómű útján van a (13) tengelyei kapcsolva. Ezzel az elrendezéssel hozzuk forgásba a két elzárószerkezetet, mimellett a beömlő nyílások fölváltva nyílnak és záródnak. Pzáltal mechanikai úton érjük el gőznek valamint a víznek állandóan lüktető, azaz löketszerű beömlését. A két elzárószerkezet, mechanikai kormányzása útján hatalmukban áll a lüktetést gyorsítani vagy lassítani. Az eredeti eljárásnak a találmány tárgyát képező foganatosítás a kazánkőképződésnek a tápvíz egyidejű erélyes kavarás közben való főzése útján eszközölt megakadályozására az eredeti eljárással szemben lényeges haladást jelent. Eltekintve teljesen azon nagy előnytől, melyet azáltal érünk elr hogy a főzés folytonos munkamenetben végezhető, az ismertetett folyamatok maguk is a csapadék finomabb elosztását és a víz alaposabb levegőmentesítését vonják maguk után. Egyszersmint a bikarbonátok tökéletesebb kicsapását idézik elő, mint az eredeti eljárásnál. Ennek következménye az, hogy abban az esetben, ha azt tapasztaljuk, hogy a kezelendő víz több változó keménységet okozó anyagot tartalmaz, mint amennyi a kazánkőképződés megakadályozására szükségeB, nem