58633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a kazánkőképződés meggátlására

Megjelent 1913. évi február hó 187-én. • MAGY. ^ KIR. szabadalmi gbff hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 58633. szám. V/e/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés kazánkőképződés meggátlására. brázda tivadar főfölügyelő a cs. kir. államvasutaknál pilsenben, richter emil magánmérnök és schückber albert kereskedő bécsben. Pótszabadalom a 45115. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1912 február hó 29-ike. Elsőbbsége 1911 március hó 2-ika. A 45.115. sz. magyar szabadalom tárgya i eljárás kazánkőképződés meggátlására, mely I abban áll, hogy a tápvizet vegyszerek | hozzáadása nélkül, minden oldalról zárt és ' sem a tápszivattyú, sem a kazán nyomása alatt nem álló, nem teljesen megtöltött tartányban erélyes kavarás közben főzzük, hogy a víz keménységét okozó anyagok egy részét finom, a vízben úszó váladék alakjában kiesapjuk, azután pedig a tápvizet ezzel a váladékkal együtt vagy csak magát a csapadékot a kazánba vezetjük. A víznek főzés közben való megkívánt erélyes mozgatása magával a fűtőgőzzel vagy mechanikai ke verőkészülék segélyével érhető el. Ez az eljárás azon megismerésen alapszik, hogy az ezen kezelésnél mikrokristályosán kiváló csapadék különös sajátsága folytán a lerakodást a gőzkazánok és más effélék falain megátolni képes, amennyiben a már magában a kazánban is az előrehaladó koncentráció közben kikristályosodó csapadékok a bevezetett váladék behatása alatt nem adnak kazánkövet. Ezek a csapadékok is nagyon finomak és mozgékonyak, követik a víz összes áramlásait és bizonyos túlkoncentrálásnál pépszerű, puha iszapot alkotnak, amely a kazán időszakos leiszapolása által eltávolítható. Az eljárás meglepő hatását eredetileg azzal igyekeztek megmagyarázni, hogy a váladék lebegő, könnyen mozgó finom részecskéi folytonosan a kazánfalakhoz és a még a kazánban képződő csapadékhoz súrlódnak, ezen csapadékot nem engedik nyugalomba .jönni és így annak odasülését megakadályozzák. Másik elfogadható magyarázat az, hogy a már előzőleg a kazánvízben lévő, a legfinomabban elosztott kristályocskák úgyszólván mint kristályosodási középpontok vagy kristálymagok szolgálnak a kazánban később kicsapódó, az állandó keménységet okozó anyagok számára. A víznek erélyes kavarás közben való főzése által kicsapott váladék főképen karbonátokból áll. Az állandó keménység okozói, amelyek leginkább szulfátok könnyű oldhatóságuk folytán csak akkor kezdenek kiválni, ha az oldat elpárolgás és szulfáttartalmú víz újabb hozzáfolyása által bekövetkezett dúsítás folytán