58626. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázizzótesteknek, különösen műselyemből készült nyers köpenyekből való előállítására
Megjelent 1913. évi február hó 157-én. • MAGY. KIR. szabadalmi |1b| hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 58626. szám. nld OSZTÁLY. Eljárás gázizzótesteknek különösen műselyemből készült nyers köpenyekből való előállítására. dr kreidl & heller cég wienben. A bejelentés napja 1910 julius hó ll-ike. Elsőbbsége 1908 julius hó 10-ike. Az izzóharisnyák előállítására szolgáló eddigi eljárásoknál a sók a rostokon hydrátokká alakíttatnak és pedig ismert módon azoknak ammóniákkal való kezelése útján. Ekkor azonban a roston nemcsak a hydrátok, hanem alkáli-sók, pl. ammonnitrát is keletkeznék, mely alkálisók tökéletesen eltávolítandók, minthogy azoknak jelenléte köpeny képződését meggátolja. A jelen találmány tárgya már most eljárás gázizzó testek előállítására, melynél ezen sóknak képződhetése ki van küszöbölve azáltal, hogy a nyers szövetet thoriumhydráttal impregnáljuk, melyet colloidális thoriumhydrát (sol) oldatának alakjában alkalmazunk; ezen celloidális thoriumhydrátot, pl. akként állítjuk elő, hogy egy thoriumsót vagy ily sók keverékét aquivalens mennyiségű ammóniákkal szilárd hydráttá alakítunk és ezt a kimosás után fölhevítjük. Az eljárást akként foganatosítjuk, hogy a célszerűen műselyemből készült nyers köpenyeket oly colloidális thoriumhydrátnak oldatával, melyhez a ceriumoxydot az izzó harisnyáknál szokásos, 3>Z£IZ jeti thoriumoxydtartalom, kb. 1%-ának megfelelő, mennyiségben só vagy colloid gyanánt adagoltuk, impregnáljuk és azután megszárítjuk. Magát az impregnálást a thoriumnitrátoldatok alkalmazásánál általában használatos eljárás szerint foganatosíthatjuk. Az 'impregnált szövet szárítása után a köpenyt célszerűen utólagos kezelésnek vetjük alá oly célból, hogy az izzótest az elhamvasztás után összetartóbb struktúrával bírjon. Ezen célból a solt :a roston géllé alakítjuk, mely művelethez valamennyi coaguláló szer közül legalkalmasabb az ammóniák és pedig célszerűen oldat alakjában. Minthogy ekkor sók nem képződnek, a reakció utáni kimosás fölös-leges. Míg az eddigi eljárásoknál a nyers köpeny ammóniákkal való kezelésének célja a 'tihoriumsókat a roston előbb hydrátokká alakítani, addig a jelen találmány tárgyát képező eljárásnál az ammóniákkal való kezelés csak utólagos kezelést képez és arra szolgál, hogy a már létesített hydrát koaguláltassék. A szárítás megtörténtével a hamuvá ége*tés foganatosítandó. A jelen eljárás igen rugalmas, tartós és nagy fényerejű izzótesteket szolgáltat.
