58624. lajstromszámú szabadalom • Csomoagológép
stlatt ismét a (110) karhoz közeledik úgy, | hogy a fogó a címkének a (87) kölyiitől | kiálló szélét becsípi. Ezzel egyidejűleg a <96) rúd a (87) kölyüt lefelé forgatja, a (85) emeltyű pedig a (208) fogót visszafelé húzza, minek következtében a címke a kölyűről leválik. A visszamenetelnél ugyan a (107) görgő ismét a (108) ütközőre talál, mely azonban ekkor a (302) csap körül elforog úgy, hogy a (298) fogó akadálytalanul visszamozoghat. A (87) kölyüt a (93) fogasív először csak 90°-kal forgatja vissza a 15. ábrán o—d-vel jelzett helyzetbe, melyben a (102) rúd által fölfelé mozgatott és a (99) henger által ragasztóanyaggal bekent (101) henger a (87) kölyű mellett halad el, s ezáltal a kölyüt új ragasztó anyaggal látja el. A kölyüt már most a (93) ív ismét 90<\kal a 15. ábrán föltüntetett helyzetbe tovább forgatja, mire a kölyű új címke levétele céljából ismét lefelé sülyed. Ugyanekkor a (101) hengert a (102) rúd a 15. ábrán föltüntetett helyzetbe, a (298) fogót pedig a (85) emeltyű a 15. ábrán pontozva föltüntetett helyzetbe vitte. Ebben a helyzetben a (109) fogókarnak (81a) lejtője a (111) görgőbe ütközik úgy, hogy a fogó kinyilik. A címkének lenyomására a (70) -kölyű szolgál, melynek szerkezete és mozgása föntebb (XIII—XV) munkahelyeknél már le volt írva. Minthogy azonban, mint a 15. ábrán látható, a (298) fogónak mellső része a címkének levételénél, valamivel a (70) kölyű alatt fekszik úgy, hogy ez nem mehetne lefelé, a (70) kölyüben még egy külön (80) kölyű van alkalmazva (lásd 17. ábrát is), mely például egy kaucsukrúdból állhat, melyet a (399) rugó lefelé nyom és a (304) rúd a (71) tartóra erősített (400) keretben vezet. Mihelyt a fogó a 15. ábrán pontozva föltüntetett helyzetbe jutott, a (71) tartó sülyed, minek következtében először is a (399) rugó a rúdalakú (80) kölyüt a címkére nyomja s ezt, ha a (298) fogó még tovább jobbra szé'ső helyzetébe mojsog, és a (81a) lejtőnek a (111) ütközőhöz való ütközése folytán kinyílott, a fogóból kihúzza. Időközben a (70) kölyű is a címkére sülyed és ezt a csomagnak elzárt részére lenyomja úgy, hogy az a csomagra ráragad. Miután ez megtörtént, a (70) kölyű ismét fölfelé mozog, mikor is a (401) fej segélyével a (80) kölyüt magával viszi. Annak megakadályozására, hogy a csomag a címkének lenyomásánál vagy pedig a (70) kölyünek fölemelkedésénél el ne tolódjon és föl ne emelkedjen a (70) illetőleg (80) kölyüvel együtt a csomagnak szélére egy (420) nyomókar sülyed le, mely a csomagot a címke lenyomásánál és a (70, 80) kölyünek fölemelkedésénél fogva tartja. A nyomókar, mely például szögvas alakú, egy (421) rúdra van erősítve, melynek leesését a (393) karra támaszkodó (422) ütköző gátolja meg. A (421) rúd egyrészt a (393) karban, másrészt pedig a (400) keretben van vezetve és pedig utóbbiban a (423) ék segélyével, mely a (400) keret (424) karjának egy megfelelő hornyában föl- és alámozgatható. Miután a (70) kölyü iBmét fölemelkedett, a (298) fogó ismét előre halad, hogy az időközben az a—b helyzetbe jutott (87) kölyüről a következő cimkét lehúzza. A címkének újbóli lenyomása még a (XVII) és XVIII) valamint (XX—XXII) helyeken is történik. Mindkét esetben a (393) karok, ép úgy, mint fönt a (XIII—XV) munkahelyeken le volt írva, oly hosszúak, hogy ezeket a kölyücsoportokat egy-egy (71) tartó a 13. ábrán látható módon mozgatja. Egyebekben ezeknek a kölyüknek kiképzése és mozgató szerkezete ugyanaz, mint a (XIII—XV) munkahelyeken működő kölyüké úgy, hogy azoknak további leírása fölösleges. Annak megakadályozására, hogy akkor, ha a (XVI) munkahelyen a szállítószekrényben nincsen megtöltött csomag, a (87) kölyüről ne vitessék le címke, a megelőző (XV) munkahely fenekén egy (120) lap van alkalmazva (15. ábra), melyet a (122) tengelyre erősített (121) emeltyű a (401) rúd segélyével föl- és alámozgathat. A (122) tengelyen még egy (123) emeltyű van megerősítve, melynek (402) csapja egy a (H3) tengely által föl- és alámozgatott (124) rúdnak (402) hasítékával kapcsolódik és pedig olyképen, hogy a (404) rugó, mely a (121)
