58619. lajstromszámú szabadalom • Légelosztóberendezés légfűtések számára

egy egyszerű harang alkotja, melyben a (c) kamrát ,az (f) csöveken át elhagyó levegő expandál. A 4. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az iirös (a) hengert haránt-irányú közfalak osztják meg egyes kamrákra, melyek az egymást követő közfalakban váltakozva, ezeknek . középpontján és kerületén alkalmazott nyílásokon át közlekednek egymással és melyek mindegyikének harántmetszete nagyobb, mint az azt megelőző kamráé; ennél a foganatosítási alaknál tehát a válaszfalak terelő falak gyanánt szerepelnek, melyeket a meleg levegő megkerül. Az 5. ábrában hosszmetszetben föltüntetett foganatosítási alaknál az (a) tokban a keramikus anyagból, fémből vagy más tűzálló, esetleg lyukacsos anyagból készült (g) test van központos helyzetben akként beépítve, hogy közte és a tok fala között bizonyos köz maradjon fönn. Ebben a testben a kúpos (c) kamra van kiképezvei, mely a függélyes (h) csatornák közvetítésével a második (cl) kamrával közlekedik, honnan a (c) és iazután a (cl) kamrában már: expandált levegő az (f) furatokon át jut |a harmadik (c2) kamrába, mely az (a) toknak fala és iaz (f) test között lévő közt alkotó, gyűrűalakú harántmetszetteli biró csatornával közlekedik. A (g) testet iá benne áraml,ó (meleg levegő fölhevíti úgy, -hogy ez hőt sugároz ki. . A 6. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a iiyomás alatt álló meleg levegőt bevezető (e) cső az (a) tokban központos helyzetben elr endezett (g) testnek egy furatán át lefelé áramlik az első (c) kamrába, mely a (g) testben van kiképezve és melyet az áttört, lefelé domború (i) födél föd le. Az (i) födélnek áttörésein a meleg levegő a (g) testnek alsó részét alkotó (cl) kamrába jut, ahonnan a (h) csatornákon fölemelkedve, a fölső (c2) kamrába megy, mely a (g)' test (a) toknak fala között lévő, gyűrűalakú harántmetszettel biró térrel közlekedik. A leírt úton való áthaladása közben expandált, meleg levegő a berendezést 'ennek alsó részén hagyja el, hogy a fűtendő helyiségbe jusson. A 7. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a nyomás alatt álló, meleg levegő az (e) csőből a lényegében lapos dob- alakjában kiképezett (c) kamrába jut, (melynek két köralakú alapfölíiletei akként van görbítve, hogy a kamra magassága annak kerülete felé növekedjék. Ebből a kamrából a meleg levegő a kamrának oldalföletén kiképezett furatokon a második (cl) kamrába jut, melyből a központosán ielrába áramlik, hogy végül a. berendezést az (a) tok alsó élénél, a toknak és a (cl) kamrát alkotó (g) testnek fölhevítése után, elhagyja. A 8. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a meleg levegőt bevezető (©) csőhöz két (m, m) elágazó cső csatlakozik, melyek mindegyike egy-egy ellapított (n) csőszájban végződik. Az (n) csőszájakból nyomás alatt kiáramló két légsugár egymásba ütközik, a csőszájak között korongalakban szétterjed és iazután a csőszájak körül az (a) tokban áramlik tovább. A meleg levegőt a tokból sokféle módon lehet elvezetni, így pl. az (o) csöveken, melyek a meleg levegőt a fogyasztás helyére juttatják. A 9. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a meleg levegőt bevezető (e) csőre, ennek vége fölé, az áttört födelű, kúpos (c) kamra van f ölillesztve, mely oly gömbvagy más alakú (o) tokba van zárva, mely igen lyukacsos és !a gázt nagy mértékben áteresztő anyagból áll úgy, hogy az(e) csövön át a (c) kamrába vezetett és itt már expandált meleg levegő a tok falának lyukacsain át a helyiségbe juthat. A 10. és 11. ábrában föltüntetett két foganatosítási alaknak az a közös jellemzőjük, hogy az (e) légvezető csőre vagy valamely tartóra fölcsavaroltegyetlen edényből állanak. A 10. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (e) csőre a (p) edény van fölerősítve, melynek (q) karimáján az (r) bordák útján az (s) korong függ; ezen ja korongon, vele egy darabban, a centrális