58612. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas közeggel működtetett turbina

leg a rajta lévő dugattyúk mozgatása révén a (63) betét nyílásai és csatornái a (42) szelephez csatlakozó csövek között meg- • felelő összeköttetések létesíthetők. így pl. ha a nyomás alatt álló olaj (41) vezetéke a hidraulikus (50) hengerrel hozatik kapcsolatba, akkor a többi két (41) cső összeköttetésbe kerül az ellenkező oldalon lévő (49) csövekkel, hogy az olaj az (50) hengerben lévő dugattyúval ellenkező oldaláról kibocsátható legyen. Az (50) hidraulikus henger (51) dugattyúrúdja a (43) rúddal a (45) emeltyű és a (46, 47) csuklórudak révén áll összeköttetésben. A (45) emeltyű csuklósan van összekötve a (48) rúddal, melyet a 9. ábrán részletesen föltüntetett ismert centrifugáiszabályozó függőleges irányban mozgat. A (48) rúd áthatol a szabályozó átfúrt forgó tengelyén, amelyre a (40) fogaskerék van fölékelve (1., 8. ábra). A 40. fogaskerékbe a (35, 35) szivattyúkat hajtó (61) tengelyre ékelt (39) fogaskerék kapaszkodik. A (61) tengelyre ékelt csavarkereket a (3) tengelyen lévő végtelen csavar forgatja. A generátor, mint azt a 3., 4. és 16. ábrából látható, egy külső (8) és egy belső (14) köpenyből áll, melyek között egy gyűrűalakú víztér keletkezik. A köpenyek alapjukon átlapolt karimával vannak egyesítve. A köpenyek alatt lévő terjedelmes (25) kamra a fölötte lévő (81) vízköpennyel közlekedik és a (25) kamra burkolatának karimája a fölső köpenyek (80) karimájára támaszkodik. A (25) kamra alján egy kör mentén elrendezett nyílások és közepén egy a 16. ábrában föltüntetett főnyílás van kiképezve. Az előbbi nyílásokban a (12) égők, utóbbiban a (29) főégő van elrendezve {5. ábra). A (14) belső köpeny (66) toldataira a köpeny belső oldalához simuló hengeralakú (16) kazán van elhelyezve; ezen kazán alaplemezébe vannak beszerelve a (18) csövek, melyeknek fölső vége lazán hatol át a (16) kazán (67) födőlemezén, hogy a gőz a csövek melletti részeken át a (72) karimánál fogva megerősített dómszerű (15) födél által alkotott kamrába juthasson. A födél legmagasabb pontján lévő áttörésbe egyik végével beerősített (21) rúd, másik vége a kazán alaplemezébe van erősítve, hogy a födél fölemelésekor tisztítás céljából a kazán is kiemelhető legyen. A víz a (73) csapon át az alsó kamrába, innen fölfelé a (81) vízköpenyen, (23) csövön és (22) csőtoldaton át jut a kazán belsejébe. A víz mennyiségét egy ismert (24) vízállásmutató jelzi. A 4. és 16. ábrák szerint a külső (8) köpeny és a (15) födél az egyik oldalon (19) kiszélesbítéssel bír, amely a dómkamrából kiindulva a (25) alap kiszélesbítésének aljáig nyúló (79) csatornát képez. A (79) csatorna az (5) bevezetőnyílás karimájával összeköthető karimával van ellátva (1. ábra). Az égő a (63) tartókarimával ellátott belső (26) köpenyből áll, melynek karimájára a valamivel hosszabb külső (64) köpeny csar varható föl úgy, hogy a két köpeny között egy gyűrűs (85) elgőzölögtető kamra képződik. A két köpeny hosszának különbsége folytán a belső köpeny és a központosán kilyukasztott (84) födőlemez között a gázalakú tüzelőanyag áthatolására a (65) gyűrűalakú rés keletkezik. A kerületén és részben tetején is lyuggatott (29) sisakot a (84) födőlemez tartja. A nyomás alatt álló levegőt a belső (26) köpeny alsó nyitott végébe csavarolt (28) csövön át vezetjük az égőbe, a tüzelőanyagot pedig a (27) furaton át a két köpeny közötti gyűrűalakú (85) térbe bocsátjuk. Az égés teljesen a (29) sisak belsejében folyik le, a keletkező égéstermékek pedig annak lyukain űzetnek ki; a sisak magas hőmérsékletet vesz föl, ami gyakorlatilag tökéletes és folytonos égést biztosít. Közvetlenül az égőben van a hosszú elgőzölögtető kamra elrendezve, hogy a centrálisán betóduló sűrített levegő és a gáztüzelőanyag még egyesülésük előtt magas hőmérsékletre emeltessék. Az égők a generátor (25) kamrájában, vagyis a keletkező legmagasabb hőmérséklet zónájában vannak elhelyezve. A berendezés működése a következő: A generátort valamely tartánytól vezetett levegővel, vagy más alkalmas módon működésbe hozzuk; a benne keletkező