58605. lajstromszámú szabadalom • Eke

Megjelent 1913. évi február hó 7-én. MAGY. KIR. SZABADALMI jBD HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 58605. szám. X/a. OSZTÁLY. Eke. J. KEMNA GÉPGYÁR ÉS VASÖNTÖDE CÉG BRESLAUBAN. Pótszabadalom az 55697. sz. törzsszabadalomhoz. Bejelentésének napja 1912 február hó 8-ika. A törzsszabadalomban leírt eke vázának kiképzése, illetőleg az eketesteknek a hevederek végeire való erősítése, jól bevált, ha a talajellenállás csak hosszanti vagy csak keresztirányú erőkben jelentkezett; a (k) csavar törésekor az ily hosszirányú erő az eketestnek az (f) forgáscsap körül hátrafelé való kilengését idézte elő, míg a keresztirányú erő az eketestet a tartócsapról az utóbbi tengely irányában tolta le. Az eketest megsérülésére persze egyik esetben is époly kevéssé kerül a sor, mint amikor mind a hosszirányú, mind a keresztirányú erő föllépésekor ferde irányú rezultáns tevődik össze, amely az eketestnek mind hátrafelé való kilengetésére, mind pedig a forgócsapról való letolására törekszik; mégis ily esetben a fölső és az alsó merevitő hevederek egymáB fölötti végei közé beágyazott és forgáscsapok gyanánt kiképezett (e) testek törnek el gyakran. E hátrányon ugyan az említett testeknek, esetleg az eketestnek vagy az egész váznak megerősítésével is segíthetnénk, de ezzel az eke súlyát annyira növelnők, hogy a kezelését nehezítenénk meg s az ára is növekednék, szóval gazdaságos volta csökkenne. A találmány szerint az eketest fölhelye[ zésére szolgáló csap gyanánt kiképezett hevedervégeket nem hengeres, hanem kúpos vagy golyós alakban állítjuk elő, oly célból, hogy az eketestek rajtok az előbb említett ferde rezultánsok irányában is beállhassanak. Az eketest megerősítésének ez a módja a csatolt rajzon van föltüntetve és pedig az 1. ábrában metszetben, a 2. ábrában fölülnézetben, a 3. ábrában szemközt nézve s végül a 4. ábrában ugyancsak metszetben, de oly helyzetben, amelyet az eketest a ferde irányú eredő erők folytán a tartócsavar törésekor elfoglal. A rajzokban föl nem tüntetett hosszanti tartókon túlérő kereszttartók (b, c) végei között foglal helyet az eketest fölső része számára (f) forgáscsap gyanánt kiképezett (e) test. Mint a rajzból látjuk, a forgáscsapnak nem hengeres, hanem kúpos teste van, minélfogva a ferde irányú talajellenállások a (k) csavarnak nyiróerő általi törésekor az eketestnek (i) fölső részét a forgáscsapon előbb az utóbbinak tengelye irányában tolják kissé el, majd ferde, pl. a 4. ábrában föltüntetett (i) helyzetbe állítják be. Ugyanily hatás következik be akkor is, ha a tartó