58500. lajstromszámú szabadalom • Megszakítóberendezés drótnélküli jeladórendszerek elektromos kontaktusai számára

csavar útján beállíthatóan vannak megerősítve. A (hl) állítógyűrűk mindegyikéhez a (h3) spirálrúgó egyik vége van erősítve, míg a rugók másik vége a megfelelő (g) emelőhöz van kapcsolva; a rugók feszültsége azáltal szabályozható, hogy a (hl) állítógyűrűket elforgatjuk és újabb helyzetükben a (h) tengelyen a (h2) csavarok útján rögzítjük. A két laza (g) kontaktusemelő egymással elektromosan a (g2) sodronytekercs útján van összekötve és az emelők a (hB) rugók hatása alatt a (gl) kontaktusgombokkal rendszerint érintkezésben tartatnak úgy, hogy az ezen részeket tartalmazó áramkört zárják. A központos vagy keresztfejes (f) emelő, mely a rezgő (dl) nyelv szabad végével a (dB) rúd útján van összekötve, külső végén az (fl) keresztfejjel van ellátva (10. és 11. ábra), mely keresztfej akkor, amikor a (c) elektromágnes a (d) fegyverzetre hatást nem gyakorol, a (g) kontaktusemelőkkel nem érintkezik (1—7. ábra), ha azonban a (c) elektromágnes a (d) fegyverzetet vonzza, áz (f) emelő fölemeltetik és a (h) tengelylyel együtt addig forgattatik, míg (fl) keresztfeje a laza (g) kontaktusemelők külső végével érintkezésbe jut, az emelőket a (gl) kontaktusgombokról fölemeli és ezáltal az áramkört megszakítja. Az (f) emelőhöz az (f2) rúgó egyik vége vau erősítve, míg ezen rúgó másik vége az (e) tok (el) fenekéhez van kapcsolva. A rúgó arra szolgál, hogy az (f) emelő, a (d3) rúd és a (dl) nyelv között minden rezgést meggátoljon, amikor ezen részeket a gerjesztett (c) mágnes működteti. Az (f2) rúgó el is maradhat és helyette egy súly alkalmazható, mely a kívánt hatást kifejti. Ha a megszakítót erős indukciócsévékkel vagy az átvitt elektromos hullámok frekvenciáját sokszorozó transzformátorsorozattal kapcsolatban alkalmazzuk, három, négy vagy több (g) kontaktusemelőt és (gl) kontaktusgombot alkalmazhatunk, hogy több szikrahelyet kapjunk és a képződő fényív potenciálkülönbségét megosszuk, ami által a kontaktus megszakításánál a szikrázás csökkentetik. Minden kontaktusemelőpár kontaktusgombjai között vagy mindegyik (g) emelő és a hozzátartozó kontaktusgomb között a szikrázás további csökkentésére a rajzon föl nem tüntetett kondenzátorok vannak elrendezve. A megszakító célszerűen a dielektrikus folyadékkal vagy gázzal töltött (e) tokban van elrendezve; a tok alul a becsavarolt (el) fenék és fölül az elszigetelt (e2) födő vagy dugasz zárja el, mely ebonitból vagy más szigetelő anyagból áll és a (d3) rúd átbocsátására tengelyirányú nyílással van ellátva. A (dl) nyelv rezgéseinek szabályozására a nyelv rögzített végeinek megszorítására való szerkezetet alkalmazunk, mely úgy van kiképezve, hogy a nyelv kisebb-nagyobb részét szoríthatja be, mely célból a nyelv mentén minden irányban elcsúsztatható és helyzetében állítócsavarok és szorító csavaranyák útján rögzíthető. Ezen cél elérésére két (d4, d5) szorítólemezt alkalmazunk (1—3. ábra), melyek egyike a (dl) nyelv fölött, másika pedig a nyelv alatt van elrendezve. A szorítólemezek a nyelv közbefogott végével együtt a (d7) tömbben vagy szánban kiképezett (d6) vájatban (4. és 5. ábra) vannak elrendezve. A tömb a (d2) csapokkal van ellátva, melyek a (dl) nyelv tengelét képezik és ezen csapok a (d9) talplemezhez erősített (d8) tartókban vannak ágyazva. A szán e helyett egy szilárd állvány részét is képezheti, melyen a szorítólemezek elcsúsztathatok. Az alsó (d5) szorítólemez fölső részéből (dlO) peckek nyúlnak ki, melyek a fölső (d4) lemez megfelelő nyílásain áthatolva a lemezek együttes mozgását biztosítják. Hogy a (dl) nyelvet a (d4, d5) lemezek között beállított helyzetében szilárdan rögzítsük, továbbá hogy a nyelv helyzetének a lemezekhez képest való beállítását lehetővé tegyük, a (d7) tömb fölső részéből függőlegesen egy vagy több (dl 1) csavarorsó nyúlik ki és a (d4, d5) szorítólemezek (dx) hasítékán áthatol. A (dll) csavar-