58461. lajstromszámú szabadalom • Forgó szárítógép rugalmas vázzal

Megjelent 1913. évi január hó 31-én. MAGY. SZABADALMI SZABADALMILEIRAS 58461. szám. XVII/f. OSZTÁLY. Forgó szárítógép rugalmas vázzal. SIMON RICHÁRD, SIMON WILLIAM GEORGE ÉS SIMON FREDERICK RICHÁRD MÉRNÖKÖK NOTTINGHAMBEN. A bejelentés napja 1911 október hó 3-ika. Elsőbbsége 1910 október hó 6-ika. Forgó szárítógépeknél a fűtőcsövek természetszerűleg sokkal melegebbek lesznek, mint a vázrészek, miáltal a vázrudakban és megerősítő csapjaikban jelentékeny feszültségek keletkeznek, melyek a szárítókészülék tartósságát hátrányosan befolyásolják. Jelen találmány célja fönti hátrányoknak kiküszöbölése, mit azáltal ér el, hogy a készülék vázát rugókkal látja el azért, hogy a csövek és vázrudak egyenlőtlen kiterjedéséből származó feszültségek ne keletkezhessenek. A fűtőcsöveket két oldalról köralakú fejlapok tartják, melyeknek kerületéhez köröskörül a csövekkel és forgástengellyel párhuzamos összekötőrudak erősíttetnek. Jelen találmány szerint ezen összekötőrudakat nem erősítjük közvetlenül a fejlapokhoz, hanem pl. görbített lemezrugókhoz, melyeknek sugárirányú karja a fejlaphoz erősíttetik, míg a rúgónak másik, a forgástengellyel párhuzamos karja tengelyirányban eltolódhatik. A vázrudaknak a fejlapokkal ily módon való rugalmas megerősítése mellett sem a vázrudakban, sem pedig összekötőcsapjaikban káros feszültségek nem keletkeznek. | Ha a fűtőcsövek a meleg folytán kiterjednek, úgy a hosszirányú vázrudak nem a fejrészekkel összekötő csapokat, hanem az összekötőrugókat húzzák, melyek ezen húzóerőnek engednek, miáltal a hőkiterjedés káros hatásokat nem fejt ki. Mellékelt rajzon látható jelen találmány egyik példaképem kiviteli alakja: 1. ábra a szárítókészülék oldalnézetét, részbeni hosszmetszetét, 2. ábra pedig homloknézetét tünteti föl. Azon (D) fejlapo,kat, melyekbe az (E) fűtőcsövek végeikkel beillesztetnek, eddig tudvalevőleg a (D) fejlapok kerületéhez erősített (A) hosszrudak tartották össze. A központos csapon bevezetett gőz keresztülhalad iaz (E) fűtőcsövefeön és iehülten távozik a másik központcsapon. Az (E) tűzcsövek a gőz melege folytán jelentékenyen kitágulnak, mely hőkiterjedést az (A) vázrudak nem követhetik, mivel egyfelől az anyaguk más, másfelől pedig nem melegszenek föl oly nagy mértékben. Ennek következtében ezen rudak erősen megfeszülnek, miáltal a megerősítési helyük gyöngül és alakváltozások is keletkezíhetnek.