58448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék fémeknél nyomás alatt való öntésére

lapotban a rajzban föl nem tüntetett töltőnyíláson át töltjük az olvasztótérbe és a fényív, vagy pedig az ellenállás elvén működő (d, dl) elektródák segélyévej megolvasztjuk, vagy pedig olvasztott állapotban tartjuk. Az (a) kemence feneke ill. bélése a megolvasztott fémmel érintkező részén a megolvasztott fémmel szemben lehetőleg ellenállóképes anyagból áll. Sok esetben szenet, bizonyos körülmények között pedig ennek tűzálló anyaggal vagy hasonlóval való keverékét használjuk. Az (al) kemence födele tetszőleges alkalmas anyagból áll.A (d) és (dl) elektródák célszerűen eltolhatóan, alkalmas tömítőszerkezetek, pl. tömítőszelencék segélyével vannak a kemencébe vezetve. A kemence fenekét is használhatjuk ösmert módon az egyik sark gyanánt, amidőn is a szükséges áramhozzávezetésről kell gondoskodnunk. Az öntési művelet bevezetésére az (i) bebocsátószelepet nyitjuk. A gázalakú nyomóközeg a (g) csövö.n át a kemence belsejébe lép és a megolvasztott fém bizonyos mennyiségét az (e) kiömlőcsövön át kiszorítja. Az (e) kiömlőeső fölső (f) végéhez tetszőleges öntőformát szorítunk. Az (i) bebocsátószelep zárása után a (k) kiömlőszelep nyílik, a nyomás azonnal megszűnik és az öntési folyamat megszakíttatik. Az (e) kiömlőcső célszerűen a rajzban föltüntetett módon kb. a kemencetér magasságáig szűkül, innen pedig a kiömlőnyílásig ismét bővül. Ezáltal elérjük azt, hogy mivel az öntési folyamat vége felé a kiömlőcsőben lévő fém egy része megmerevedik, ezen részt az öntött tárggyal együtt holtfej gyanánt eltávolíthatjuk. A kiömlőcsőben visszamaradó fémnek meg nem merevedő része a belső túlnyomás megszűnése után a fémfürdőbe tér vissza. A kiömlőcsőnek ezen szerkezete nem képezi a találmány tárgyát. A (k) kiömlőszelep lökésszerű nyitása által a kemence elválasztóterében lévő komprimált gáznemű nyomóközeget igen gyorsan bocsáthatjuk ki úgy, hogy nyomában depresszió áll be, mely a kiömlőcsőre szívóhatást gyakorol és az ebben lévő fölösleges fémet visszaszívja. Ezen eljárás különös fontossággal bír akkor, ha a kiömlőcső vízszintesebb állást nyer, mint ahogyan a rajzban föl van tüntetve. Ezenkívül a nyomóközegnek a (k) kiömlőszelep nyitása által való hirtelen kibocsátása üreges öntvényeknek előállítására használható olyként, hogy a (k) szelepet akkor nyitjuk, amidőn azt öntvény falai már megmerevedtek, a belsejében lévő fém azonban még nem, miáltal az öntvény csöppfolyós belseje a fönt említett szívóhatás folytán ismét visszaszívatik az olvasztótérbe. A vákuumhatást tetszőlegesen erősíthetjük azáltal, hogy a (k) kiömlőszelep nyitásával egyidejűleg egy külön vákuumvezetéket iktatunk be. Sok esetben célszerű a megolvasztott fémre nézve indifferens gázt használni nyomóközeg gyanánt. Pl. nitrogént, szénsavat vagy tetszőleges más, az illető esetben alkalmas gázt használhatunk nyomóközeg gyanánt. Ezáltal azon előnyt érjük el, hogy az elektródák és a kemence bélése, ha pl. szénből állanak, igen kíméltetnek és hogy a fémfürdő nagyobb tisztas ága éretik el, mert a fémnek oxidáció ellen való megóvása és az elektróda-alkatrészek hozzákeveredésének elkerülése folytán máskülönben elkerülhetetlen fertőzések bekövetkezését akadályozzuk meg. A rajzban a fém kiömlőcső vének közel függélyes állása van föltüntetve, azonban az öntendő testek természete és az alkalmazandó formák szerint nem csupán fölfelé, hanem tetszőlegesen oldalra, vagy lefelé lehet irányítva a kiömlőcső. A találmány szerinti eljárás és a leírt készülék segélyével úgy nagy, mint kis öntvényeket, tömör vagy üreges testeket állíthatunk elő. Az olvasztótér egész tartalmát egyszerre használhatjuk föl egy megfelelően nagy öntvény előállítására, azonban az egyes öntési folyamatoknál aránylag csak igen csekély fémmennyiBégeket önthetünk ki úgy, hogy a kemence tartalma igen nagyszámú egyes öntés számára elégséges, amidőn is az elhasznált fémet foly-