58440. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olaj és olajszerű termékek szállítására való hordóknak enyvvel való bevonására
enyv szárítása céljából állni hagyni kellett, mielőtt használhatók voltak. Már használt hordóknál az eljárás még hosszadalmasabb, mert a hordókat az enyvvel való bevonás előtt először kigőzölni kellett, hogy a régi enyv és az előző hordótartalom maradékai eltávolíttassanak. Minthogy azonban a hordó belseje a kigőzölés által nedves lett, ennekfolytán először a hordókat a levegőn kéthárom napon át szárítani kellett, mielőtt azok enyvvel bevonhatók lettek. Az eddigi eljárás szerint az új hordók hat, míg a már használt hordók kilenc nap múlva lettek haszná.hatók, mimellett azonban az enyvvel való bevonás meglehetősen tökéletlen, mert a meleg enyvnek a hideg hordókba való betöltése által az enyv hamar lehűl és hamar megsűrűsödik úgy, hogy a fa által nem vétetik föl kellő mennyiségben és elosztása sem egyenletes. Ennek következtében az enyvréteg egyes helyeken túlságosan vastag, más helyeken pedig igen vékony és egyes helyeken csak tökéletlenül vagy egyáltalán nem vitetik föl. Ez magyarázza meg a hordók utólagos szivárgását, mert a fa hideg fölületei a legkedvezőbb esetben némileg csak hártyaszerű bevonattal láttatnak el, anélkül azonban, hogy az enyv a hordók lyukacsaiba, rostjaiba és hézagaiba kellően behatolhattak volna. A találmány szerinti új eljárás értelmében már most nemcsak a hordóknak enyvvel való bevonásához és kiszárításához szükséges időtartam csökkentetik minimálisra, hanem azt is elérjük, hogy a hordó belseje valóságos, jól tömitő enyvréteget kap. Az új hordókat ugyanis elkészítésük után azonnal, épúgy, mint a már használt hordókat, kigőzölésük és a folyékonnyá lett maradékok kibocsátása után azonnal, a levegőn való fö temlített többnapos szárítás szüksége nélkül, meleg szárítólevegővel kezeljük, melyet megfelelő magas, több száz C fokot kitevő hőmérséklettel és magas (például egy-két atmoszféra) nyomás mellett több percen át vezetünk a hordókba. Ezáltal a hordódongák a hordó belső fölületén teljesen megszáríttatnak és a meleg által a rostok, lyukacsok és hézagok némileg kissé kiterjeszkednek, miáltal az enyv fölvételére kedvezően előkészíttetnek. Ezután a hordók belsejére, szintén erŐ3 légnyomás alkalmazása mellett, enyvet repítünk, mely célra körülbelül 30—50 1. forró enyvet nyomunk a szádon át a hordóba, olymódon, hogy a hevített enyvnek a belső fölület minden helyét érintenie kell, mely folyamatot a hordó nyugodt helyzetében végezzük és már néhány perc alatt elvégezhetjük. Azáltal, hogy a hordó belseje a meleg légáram alkalmazása által jól melegíttetik, a meleg enyvet a fa nyitott rostrétegei, lyukacsai és hézagai jól fölszívják és az enyv az említett nyomás alatt való berepités következtében mélyebben hatol a fába és a hézagokba, mint az eddig szokásos egyszerű öblögetésnél. Hogy az enyvvel való bevonás í tényleg jobb, mint eddigelé, az már abból is kitűnik, hogy az új eljárás szerint az enyvfogyasztás nagyobb, mint az eddigi eíjárásnál, amiből következik, hogy az új eljárás jobb és vastagabb enyvréteget eredményez. Az ennek következtében a nagyobb en>vfogyasztás által adódó költségtöbbletet messze fölülmúlja a szivárgás folytán eddig eszközölt megtérítéseknek elmaradása. A föntebbiek szerint a hordóba repített fölösleges enyvet most leeresztjük és azután a hordót a kiszárítás és az enyvrétegnek a fa lyukacsaiba való még jobb besajtolása céljából újból meleg levegővel kezeljük, melyet a hordószádon át szintén magas (például 400 C°) hőmérséklettel és magas (páldául 1—1, 2—2 atmoszféra) túlnyomással vezetünk a hordóba. A szárítás néhány (például 4—6) perc után befejeztetett és a hordó a szállítandó termék betöltésére kész. Az egész leírt eljárás, kezdve a hordó előmelegítésétől, bezárólag az enyvvel való bevonást, a fölösleges enyv leeresztését és a kiszárítást, éppen egy órát vesz igénybe, hogy a hordó használható legyen, amihez eddigelé a föntiek szerint 6—9 nap volt szükséges. Az említett körülbelül 1 órányi időtartam még jelentékenyen, körülbelül V* órára csökkenthető, ha a többi idő nem lenne a repítés után a
