58420. lajstromszámú szabadalom • Hangjegy füzetlapozó készülék

MegjBient 1913. évi január tio 21-én

. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 58420. szán, IX/d. OSZTÁLY. Hangjegyfüzetlapozó-készülék. ROMEIS LUCAS BAKTÁRNOK ÉS CLAUS PHILIPP MECHANIKUS LUDWIGSHAFENBEN. A bejelentés napja 1912 márcias hó 6-ika. A hang jegy füzeteknek kézzel való lapozása kétségtelenül zavarja a zenészt!, kivált ha hangszeréhez mind a két kezére szüksége vaní másnak segítségét pedig igénybe nem veheti. A találmány szerint a hangjegyek lapozása egy lábdeszkára való nyomási által történik úgy, hogy a zenész mindkét kezét hangszerének la kezelésére használhatja. Egy íily hang jegy lapozónak kiviteli alakja a rajzon fölülnézetben van ábrázolva. Az (a) tartón, amely pl. a hangjegytartó középső (b) támasztékára, a (e) hangjegyfüzetek különböző magassági méretei miatt célszerűen beállíthatóan van megerősítve és könnyen levehető róla, befelé, jobban mondva, a hangjegyfüzet hátlapja felé irányul a lapozó (lapfordító) emeltyűnek forgáscsapja. A lapozóemeltyű ejgyik (d) karjának meghosszabbításán van laz eltolható és a kellő helyzetben megerősíthető (e) mágnes, !a másik klarja pedig1

egy görbe villát alkot, amely egy másik (g) villával együtt a (h) húaó zsinór vezetésére szolgál. A lapozóemeltyű fölött az (ja) tartóra (i) üsentgyel van megerősítve!, amelyen a (d) kar a ráerősített (k) füllel vezettetik, amidőn a hangjegylapnak átforgatása alkalmával a kengyel köré tekert, csavarszerű (1) rúgót összenyomja. Egy második (m) csavarrugó az egyik végével az (a) tartóhoz,, a másik végével a (d) karhoz van erősítve; mind a két rúgó arra szolgál, hogy a lapozóemeltyű'a rajzban egész vonalakkal föltüntetett helyzetben maradjon, illetőleg ebbe a helyzetbe önműkör dően visszatérjen. A (h) húzózsinór a (d) karon van megerősítve s .innen a (g) és (f) villákon és az (a) tartóra erősített (n) tárcsán át a hangjegytartó lábán alkalmazott lábdeszkához vezettetik. Azon hangjegylapok mindegyikére, amelyek a zenei előadás alkalmával lapozanr dók lesznek, egy-egy kis (o) csíptető erősítendő fölső szegélyüknek pontosan azon helyére, amely az (e) mágnessel érintkezik. Az (o) csíptetők egymástól izolálva vannak, hogy a mágnes mindig csak la leg1

fölső csíptetőt ragadja meg. A hangjegylapnak átforgatása úgy történik, hogy a zenész egyik lábával a lábdeszkát lenyomja s ezzel a lapozóemeltyűt elforgatja, amelynek (e) mágnese a legfölső hangjegylapot magával viszik majd a csíptetőt róla a rugalmas (p) ütköző fejti le és egyúttal fogva is tartja;