58401. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hengerművek részére tuskók és lemezek megfordítására

(4b) forgástengelyei a kocsira erősített (6) csapágyakban vannak ágyazva. A karsor karjainak száma a megfordítandó hengerelt darab hosszától függ és tetszés szerint választható. A kocsin két, a kocsi egész hosszában végigterjedő (7a) és (7b) tengely van ágyazva. E tengelyek mindegyikére ugyanannyi (8a), illetve (8b) emeltyű van fölékelve, mint ahány fordítókart egy sort tartalmaz. Mindegyik (8a) emeltyű egy (9a) csuklóstag segélyével e^v (3a) fordítókarral és mindegyik (8b) emeltyű egy (9b) csuklóstag segélyével egy (3b) fordítókarral van összekötve. A (7a) és (7b) tengelyek szabad végeire egyegy (10a), illetve (10b) emeltyű van fölékelve,, mely emeltyűk egy-egy erőforrásból egymástól függetlenül működtethetők. Erőforrás gyanánt gőz, nyomólevegő, nycmóvíz, elektromosság stb. alkalmazható. A föltüntetett példánál a fordítókarok működtetésére való hajtás a kocsin elrendezett (11a) és (11b) elektromotorok segélyével eszközöltetik. Mindegyik motor egy (12a), illetve (12b) tengely segélyével csavarhajtást működtet,, mely a (13a), illetve (13b) szekrényben van elrendezve. A csavarkerék tengelye vagy a föltüntetett példánál bekapcsolt homlokkerékpárok tengelyei egyik végükön egyegy (14a), illetve (14b) forgattyűt tartanak és ezek |a forgattyúk a (15a), illetve (15b) csuklós tagok segélyével |a (10a), illetve (10b) emeltyűkkel vannak összekötve. Ezt az emeltyűelrendezést célszerűen oly módon foganatosítjuk, hogy a motorok és csavarok forgásánál a csavarkerekek a homlokkerekekkel és forgatytyúkkal együtt szintén körülforoghatnak, míg az összes többi emeltyűk és fordítókarok a teljes fordulatnak csupán a megfordításhoz szükséges részét teszik meg. A kocsi harántirányú mozgatása szintén gőz, nyomólevegő, nyomóvíz, elektromosság stb. segélyével történhetik. A föltüntetett példánál választott elektromos hajtás a (16) elektromotor által történik, mely a (17) kerékáttétel segélyével a (18) kötéldobot hajtja; az utóbbi köré a (19) kötél van tekercselve, melynek (20, 21) végei a kocsin vannak megerősítve. Akö| tél (22, 23) görgők körül vezettetik és az elektromotor reverzálható, úgy, hogy a kocsi mindkét irányban mozgatható. A berendezés következőképen működik: A 3. ábra a fordítóberendezést ja hengerlés alatti nyugalmi helyzetben mutatja. E helyzetben a hengerelt tárgy a vezs tőhengereken a berendezés fölött simán tovagördíthető. A hengerelt tárgy fordításának megkezdése előtt a hengerelt tárgy a fordítóberendezés terjedelmén kívül a vezetőhengerek közepében fekszik. Ezután előszóra (3b) fordítókarok emeltetnek föl (4. ábrabeli helyzet), mire a kocsit jobbra vontatjuk (5. ábrabeli helyzet). A hengerelt tárgyat most a vezetőhengerek segélyével a fordítóberendezés terjedelmébe viszszük, mire a hengerelt tárgyat a (3a) fordítókarok által fölemeljük és a már fölemelt állapotban lévő (3b) fordítókaroknak adjuk át (6. ábrabeli helyzet). Ebben a helyzetben a kocsit a hengerelt tárggyal együtt balra vontatjuk (7. ábrabeli helyzet), mire a (3b) fordítókarokat a rajtuk fekvő hengerelt tárggyal együtt lesülyesztjük (8. ábra szerinti helyzet). A vezetőhengerek a hengerelt tárgyat a további megmunkálás céljára a hengerműhöz viszik, mire a berendezést ismét a 3. ábrán látható nyugalmi- és középhelyzetbe visszük. Célszerű a (3a) fordítókarokat csupán emelésre és a (3b) fordítókarokat csupán a hengerelt tárgy sülyesztésére használni. SZABADALMI IGÉNY. Berendezés hengerművek részére, tuskók és lemezek megfordítására, jellemezve azáltal, hogy egy, a vezetőhengerek alatt lévő gödörben a vezetőhengerekre harántirányban vontatható kocsin két sorban fordítókarok vannak egymás felé fordított végeikkel a kocsi hosszközepének közelében, a vezetőhengerekre haránt'rányú síkokban forgat-