58391. lajstromszámú szabadalom • Forgó rostély gázfejlesztők számára

Megjelent 1913. évi január lió 11-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 58391. szám. 11,'C. OSZTÁLY. Forgó rostély gázfejlesztők számára. DEUTSCHE HÜTTENBAU-GESELLSCHAFT M. B. H. CÉG DÜSSELDORFBAN. A bejelentés napja 1912 március hó 20-ika. Elsőbbsége 1911 május hó 20-ika. A jelen találmány oly forgó rostély gázfejlesztők számára, melynél a levegő a rostély belsejéből oly eloszlásban jut a tüzelőanyagba, hogy a bevezetett levegőmennyiség a rostély középpontjától annak kerülete felé egyenletesen növekedjék. A levegőnek ilyen módon történő bevezetése azért kívánatos, mert ekkor a rostély minden pontján a tüzelőanyagnak iá rostély átmérőjével növekedő mennyiségével arányos mennyiségű levegő jut a tüzelőanyagba, vagyis a levegő egyenletesen oszlik el a rostély egész fölületén. A találmány ezt a célt akként éri el, hogy a rostélyfölület több, legyezőszerűen egymás mellé sorakozó, a forgási .irányban élőiről hátrafelé folytonos módon emelkedő lemezekből áll, ahol is két-két ilyen lemez között egy-egy, a rostély középpontja felé keskenyedő és a levegőt a tüzelőanyagba bevezető, ékalakú hasíték marad fönn. A levegő ezeken az ékalakú hasítékokon a forgási iránnyal ellentétes irányban jut a tüzelőanyagba úgy, hogy a hasítékoknak salakkal vagy hamuval való eldugulásától nem kell tartani és biztosítva van az, hogy a levegő üzem közben állandóan a rostély egész fölületén áramlik be. A mellékelt rajzokban a találmánynak két foganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1. ábra az első foganatosítási alak egy részének fölülnézete, a 2. ábra ezen foganatosítási alak fölső részének perspektivikus képe, a 3. ábra egy másik foganatosítási alak egy részének fölülnézete, a 4. ábra metszet a 3. ábrának A—B vonala szerint. Az első foganatosítási alaknál a rostély (1) palástfölülete fölött (2. ábra) az egymáshoz legyezőszerűen sorakozó (3) lemezekből álló (2) rostélyfölület van kiképezve. A (3) lemezeknek a forgási irányban ' elől fekvő (4) élei mélyebben fekszenek, mint azoknak (5) hátsó élei úgy, hogy két-két lemez között egy-egy, a rostélynak középpontja felé szűkülő, ékalakú (6) hasíték keletkezik. Ezek a (6) hasítékok nem sugárirányúak, amennyiben a (3) lemezeknek (4, 5) élei egy központi (7) süveg érintőibe esnek. A (3) lemezek ezenkívül a (8) bordák útján is össze vannak egymással kötve, melyek a (6) hasítékok irányával