58383. lajstromszámú szabadalom • Fölületkondenzátor

tüláramolva, szembenfekvő födéltérbe jutott, ahol megfordult, s a másik csőnyalábon át folyt a szabadba vagy a hűtőbe. E második födőben már most, ahol a sok hűtőcsőből kilépő víz teljes irányfordítást szenved, a víz erősen örvénylik s csak nagy nyomásveszteségek árán terelhető a második csőnyalábba, mimellett hűtőképessége sem használtatik ki teljesen. E hátrányokat a találmány azáltal küszöböli ki, hogy a hűtőközeg irányváltoztatási helyein válaszfalakat ill. terelőlapokat rendez el. A csatolt rajzon egy foganatosítási példa 1. ábrán hosszmetszetben, 2. ábrán keresztmetszetben van föltüntetve. A kondenzátor ismert módon az (a) kazánból áll, mely a hosszirányú (b, bl) hűtőcsövekkel van fölszerelve. A gőz bebocsátására a (c) toldat szolgál, míg a hűtővíz a (d) toldaton át az alsó (b) csőnyalábba lép be, az (f) homlokfalnál irányváltozást szenved, a fölső (bl) csőnyalábon áramlik viszszafelé s a (g) toldaton hagyja el a kondenzátort. Hogy a kondenzálandó gőz a (b) csövek egész hosszán osztassék el, a (c) toldatban a toldat alakjának megfelelő kúpos, vagy ékalakú (h) terelő betétet rendezünk el. A kondenzátor fenekén egy vagy több sorban (i) réseket vagy nyílásokat alkalmazunk, melyek a csapadékvíznek, levegőnek és esetleges gőzmaradéknak az (i) nyílások alatt elrendezett (s) gyűjtőcsatornába való lépését teszik lehetővé, melyből a légszivattyúhoz vezető (sl) csőtoldat és a csapadék lebocsátására szolgáló (s2) toldat ágazik el. Az (i) rések a kondenzátor különböző helyein különböző nagyok vagy sűrűbb elrendezésűek lehetnek aszerint, hogy a gőz a kondenzátortérben miként osztandó el. A fönti berendezések folytán a kondenzálandó gőz a (p, pl) nyilak által jelzett utat fogja leírni, a csapadék pedig a (pl) nyilak értelmében hagyja el a kondenzátort. A levegő és a csapadék együttesen lépnek az (s) esatornába, ahonnan külön szívatnak le, még pedig a víz az (s2) toldaton át külön dugattyús vagy centrifugáiszivattyú, a levegő pedig az (sl) toldaton át célszerűen vízsugárszivattyú segélyével. Megjegyzendő, hogy a gőz elosztása az (a) kazánba való belépési helyén más módon is eszközölhető. Hogy a hűtővíz örvénylését a hátsó födélkamrában lehetőleg meggátoljuk s egyenletes vízelosztást érjünk el, a találmány értelmében a hátsó kamrába terelőlapokat vagy (k) válaszfalakat alkalmazunk, melyek a rajz értelmében célszerűen íveltek, alaprajzban köralakúak s egymással és az (f) homlokfallal (kl) csavarorsók révén vannak merevítve. Ezen (k) fölületek a vizet az alsó (b) csőnyaláb egyik részétől a fölső (bl) csőnyaláb egyik részéhez terelik s irányát túlságos nyomásveszteségek nélkül változtatják meg. Minthogy a víz a közvetlenül a (c) gőzbebocsátó toldat alatt fekvő (bl) csőnyalábban igen erősen melegszik föl, az alsó csőnyalábokban pedig alig, mert itt már csak a levegő hútendő le, kondenzálandó gőz ellenben már alig van, a (k) falak révén a legalsó csőnyalábokból jövő, tehát leghidegebb vizet a legfölső, tehát legmelegebb zónába tereljük, s ezáltal leghatékonyabb hűtésre használjuk föl, míg a kondenzátor tengelye közelében belépő víz lényegileg a középen is marad. Ilyen módon a víz összes mennyisége intenziven használtatik ki s egyenletes hőfokkal lép ki a hűtőcsövekből. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás fölületkondenzátorok üzemére, jellemezve azáltal, hogy a célszerűen mára kondenzátorba való léptekor szétterelt gőznek az egész hűtőfölületre való elosztása céljából a levegő és a kondenzálási termékek a hűtőfölület egész hossza mentén szívatnak le a kondenzátorból. 2. Berendezés az 1. alatti eljárás foganatosítására, jellemezve azáltal, hogy a levegőnek és a kondenzációs termékeknek eltávolítására egy vagy több sor (i) kibocsátónyílás szolgál.