58381. lajstromszámú szabadalom • Excenteres közlőmű

— 2 — Ezen egyenes vezetéken kívül természetesen bármely más egyenértékű szerkezet alkalmazható. A (g) korong a (gl) tengelyben folytatódik, melyről a megváltoztatott forgási sebesség továbbítható. , Az (e) fogaskoszorú fogainak síkjában (3. ábra) a (h) kilincsek (vagy más egyenértékű elemek) vannak (1) tengelyeik körül forgathatóan elrendezve. A (h) kili.icseket az (m) rugók az (e) fogaskoszorú felé nyomják, a (h) kilincseken alkalmazott (i) toldatok pedig a (k) packykhez ütközve, a kilincsek mozgását határolják. Az (1, k) és (n) csapok az (o) tokbaa lés ennek (p) födelében (2. ábra) vannak megerősítve; a (p) födelet a (q) csavarok rögzítik. Az (n) csapok az (m) lapos rúgókat tartják fogva (3. ábra). Az (a) hajtótengely a (v) csapágybakon van ágyazva (2. ábra). Ha az (a) hajtótengely az (al, b) kettős excenterrel együtt forog, az (e) kilincskerékkoszorú mozgásokat végez, melyeket a (h) kilincsek folytonosan egymás után következő kapcsolódásuk által forgássá alakítanak át és pedig ellenkező értelemben, mint ahogyan a hajtótengely forog. Ezen forgást az (e, f, g) egyenes vezeték (4. ábra) átveszi és a (gl) tengellyel (közli; A 3. ábra a közlőművet működés közben mutatja úgy, hogy minden rész jellemző helyzetét foglalja el. A (p) tokfödél elvan hagyva úgy, hogy minden rész látható. Az áttételi arány 2:1, minthogy az (e) fogaskoszorú átmérője úgy aránylik a kettős excentricitáshoz, mint kettő az egyhez. A másik foganatosítási alaknál (7. és 8. ábra) az elsővel közös részeket azonos betűk jelzik és ezen részek működési módja is azonos. Az első foganatosítási alaktól eltérő az, hogy az (el) lengő korong nem kilincskerékkoszorú gyanánt van kiképezve, hanem rajta magán vannak a (hl) kilincsek (11) csapjaik körül forgathatóan elrendezve. Az (nl) peckek által fogva tartott (ml) rugók a (hl) kilincseket a szilárdan álló (o) tok felé nyomják. A (hl) kilincsek fogakkal láthatók el, vagy, amint a 8. ábra példaképen mutatja, ékalakúan lehetnek kiképezve úgy, hogy a megfelelő rész hornyába kapaszkodnak. A közlőmű működési módja ugyanaz, mint az első esetben. Az (fl) lengő korongot az excenter lengésbe hozza úgy, hogy a korong egyes pontjai körpályán haladnak. A kilincsek azonban az (o2) horonyba nyomulva, ebbe beszorulnak úgy, hogy az (el) korong kis forgást kap. Ezután a következő kilincs kapcsolódik és az (el) lengő korong egészen egyenletes, folytonos forgást kap, melyet az (e, f, g) egyenes vezeték továbbít. Az 1—3. és a 7—8. ábrákon látható foganatosítási alakokon kívül a találmány ! alapeszméje más módon is előnyösen foj ganatosítható. Ha pl. az 1—3. ábrákon látj ható foganatosítási alaknál az excentrici-I tást nagyobbítjuk, az 1:1 áttételi arányt I érhetjük el. Ez esetben ismert körömkapj csolás útján az (a, al) és a (g, gl) ! tengelyelemeket közvetlenül összeköthetnénk, amint ez pl. automobiloknál szükséges. A közlőmű mindkét foganatosítási alaknál megfordítva is elrendezhető, amennyiben a (gl) tengelyt rögzítjük úgy, hogy az (o, p) kilincstok forog. Ez esetben a (gl) tengelyt külön kell ágyazni, az (o, p) toknál pedig a talp elmarad úgy, hogy a forgás akadálytalanul mehet végbe. Az átvitt forgás egyenlő értelmű a hajtó tengelyével. Ezen megfordított elrendezésnél is a kilincsek (1) tengelyei az (o, p) tokhoz képest nyugalomban maradnak és sem lengéseket, sem ide-oda mozgásokat nem végeznek. Hátrafelé menet azáltal érhető el, hogy egy közlőművet két sor kilinccsel látunk el, mely sorokban a kilincsek ellenkező irányban fekszenek úgy, hogy az egyik sor kilincs kapcsolódása az egyik forgási irányt létesíti, ha pedig ezen sor kilincs ki van kapcsolva, a másik sor kilincs kapcsolódása által a forgás ellenkező irányban megy végbe.