58371. lajstromszámú szabadalom • Eljárás átlátszatlan üvegek zománcok és más effélék, valamint ezen eljárás foganatosításra szolgáló átlátszatlanná tevő szerek előállítására

Megjelent 1913. évi január hó l()-én. MAGY. KIR. SZABADALMI JGFF HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 58371. szám. XVII/©. OSZTÁLY. Eljárás átlátszatlan üvegek, zománcok és máseffélék, valamint ezen eljárás foganatosítására szolgáló átlátszatlanná tevő szerek előállítására. Du KRETZER HEINRICH GYÁROS COBLENZ/M WALLERSHEIMBEN. A bejelentés napja 1912 május hó 28-ika. A találmány átlátszatlan üvegek, zomán­cok és máseffélék előállítására szolgáló el­járásra, valamint ezen eljárás foganatosí­tásához való átlátszatlanná tevő szerek készítésére vonatkozik. Közönséges üvegek, zománcok, mázak, kerámiai festékek és máseffélék átlátszat­lanítására vagy fehérre festésére már rég­óta antimon- és ónvegyületeket használnak. Az antimonvegyületek közül különösen az antimonoxidot és a metaantimonsavas nátriumot használják. Az erre a célra eddig használt összes antimonvegyületek azonban savakban ós pedig már gyenge savakban, pl. borkősavban egészen vagy részben old­hatók voltak. Ezen könnyű oldhatóságok következtében a megolvadó üvegek, zomán­cok és máseffélék az antimonvegyületeket részbe átlátszó kovasav-, bórsav- vagy más­efféle vegyületekké oldották föl úgy, hogy az átlátszatlanító hatás részben vagy egé­szen kárba veszett. Másrészt azonban az ilyen üvegekből az antimont savakkal külö­nösen ismét hígított borkősavval, tetemes mennyiségben ki lehetett oldani. Ez utóbbi okból olyan zománcokat, amelyeket ilyen antimonvegyületekkel festettek fehérre, evőedényekhez használni nem lehetett. Az oldható antimonvegyületek azonban még azzal a hátránnyal is bírnak, hogy a velük készült zománcokat nyálkássá teszik, ami a zománcok fölvitelét megnehezítette. Az ónvegyületek közül csak az ónoxidot illetve ónoxidhidrátot használtak, amelynek helyettesítésére magas ára miatt állandóan olcsóbb pótanyagot kerestek. A találmány már most a jelen eljárás célja alkalmas antiinon- és ónvegyületek alkalmazására és előállítására vonatkozik, amelyek borkősavban és részben erős ás­ványi savban is oldhatatlanok. Ezek az antimonsavnak és ónsavnak báriummal, stronciummal, kalciummal, magnéziummal és alumíniummal való izzított vegyületei. Különösen az alumíniumnak vegyületei kiválóan alkalmasak erre a célra, amennyi­ben ezek nem csak borkősavban oldhatat­lanok, hanem még forró koncenrált sósav­ban sem szenvednek bármilyen csekély vál­tozá'st. Előállításukról eddig ismeretes volt, hogy az antimonátokat, illetve sztannátokat meg­kapjuk, ha antimonsavas, illetve ónsavas sók oldatait a bárium, stroncium, kalcium, magnézium vagy alumínium sóinak oldatai­val kicsapjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom