58335. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy forrási ponttal bíró szénhidrogéneknek kisebb forrási ponttal bírókra való átalakítására

lép fel: a felhevítés folytán a szénhidrogének az (a) edényben elpárolognak és elkülönülnek, a (b) hütőedényben kondenzálódnak és a (c) gyűjtőtartányban összegyűlnek, míg a nyomóközeget a (d) szivattyú tovább szállítja, ez tehát újból az (a) desztilláló edénybe jut és innen a keletkezett könynyebb termékeket ismét magával viszi. Megjegyzendő, hogy éppúgy mint valamennyi más desztilláló eljárásnál, a jelen eljárásnál is a deflegmációs vagy frakciós kolonnák is használhatók. A rajzon vázlatosan föltüntetett elrendezésnél a behelyezett desztillálandó anyagot is csavarszárnyak segélyével, melyek kívülről hajtatnak, mozgatjuk, lehet azonban ezen anyagot azáltal is mozgásban tartani, hogy a nyomóközeget pld. csövön bevezetjük a desztillálandó anyagba; a fölszálló buborékok ekkor a desztillálandó anyagot élénk mozgásba hozzák; újból hangsúlyozzuk azonban, hogy a behelyezett (desztillálandó) anyag mozgatása nem föltétlenül szükséges. A helyett, hogy, mint föltüntettük, a nyomóközeget körfolyamban használnék, lehet folytonosan friss nyomó közeget is bevezetni a desztilláló edénybe és azt a hűtő után, célszerűen a gyűjtőedényből eltávolítani; maga az eljárás ezzel semmit sem változik. Célszerű a nyomóközeget melegítve bevezetni a retortába (desztilláló edénybe), hogy a behelyezett (desztillálandó) anyag lehűlését elkerüljük-Nyomóközeg gyanánt úgynevezett indifferens vagy permanens gázok, azaz olyan gázok alkalmasak, melyeket az elkülönülési folyamat károsan nem befolyásol; alkalmazhatók tehát pld. hidrogén, nitrogén, szénsav, metán, valamint olyan gázok melyek magából a desztillálásból keletkeznek. Az eljárást egy példával világítjuk meg, ahol is a nyomóközeg gyanánt nitrogént használtunk. A kezelt kiindulási anyag úgynevezett gázolaj volt, azaz egy 0871 fajsúlyú ásványolaj desztillátum, mely a frakcionálásnál következő eredményeket szolgáltatott : 265° C-ig 1-5% ment át, 300° C-ig 14% és a maradvány csak 300° C-on túl* Az edénybe 6000 g. nyersanyagot helyeztünk és a nyomóközeg (nitrogén) segélyével 11—12 atmoszféra nyomást létesítettünk a készülékben; a hőfok a befűtés után körülbelül 408° C-ra emelkedett, mire lassan 375° C-ra sülyedt. Ekkor 4007 g. (körülbelül 67%) desztillátumot, 1380 g. (körülbelül 23%) maradványt és körülbelül 10% gázt kaptunk. E desztillátum frakcionálása eredményezett : 46° C-től 90° C-ig 14%-ot, 125» C-ig 167a%-ot, 150° C-ig 12%%-ot és 250° C-ig a maradványt. Az eljárás foganatosításánál figyelembe veendő, hogy a nyomóközeg bevezetését azonnal be kell szüntetni, mihelyt a fejlődött gázok nyomása a készülékben a szükséges mértéket elérte; ekkor elzárjuk a nyomóközeg bevezető nyílását és az eljárást tovább folytatjuk, miközben a fejlődött gázokat a szivattyú segélyével vagy más alkalmas módon körfolyásra kényszerítjük. A keletkező, esetleges gázokat, melyek a nyomás növekedését okozhatnák, elvezetjük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás nagy forrási ponttal bíró szénhidrogéneknek kisebb forrási ponttal birokra való átalakítására nyomóközeg alkalmazásával, azáltal jellemezve, hogy a nyomóközeget a desztilláló edénybe bevezetjük és a hűtő után, pld. a gyűjtőedényből eltávolítjuk, mimellett a fölmelegítés hőfoka körülbelül 410° C-t meg nem halad. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a desztillálandó anyagot egyidejűleg mozgatjuk. 3. Az 1. és 2. pontokban igényelt eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a desztillálandó anyag mozgatását kavarómű segélyével végezzük. 4. Az 1. és 2. pontokban igényelt eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a desztillálandó anyag mozgatását a nyomóközegnek a desztillálandó anyagba való bevezetésével eszközöljük. (1 rajzlap melléklettel.) PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN