58317. lajstromszámú szabadalom • Golyós csapágy

2 ugyancsak kúpos (k) fölületei, melyek a <g) futógyűrű (h, h) érintkezőfölületeit szorosan egymáshoz nyomják. A (g) golyófutógyűrű köré helyeztetik a kétfelé osztott és saját hosszirányában forgathafó (1) golyókosár, e körül pedig az ugyancsak osztott és a 9. ábrán látható külső (m) golyófutógyűrű jön. A külső futógyűrű elválasztó fölületei ugyanazon síkban fekszenek és a középvonalhoz képest ferdék. Ennek két részét egy kétfelé osztott (n) beállítógyűrű tartja össze, mely önmaga belső gömbfölületet alkot. Ezen összes csapágyrészeknek egy tengely körül való összeépítése után az (a', a") központosító hüvelyek egymásba csavarása által a belső (g) golyófutópályát a tengely középvonalához képest beállítjuk, miáltal egyidejűleg a csapágy összes részei és darabjai szilárdan összefüggnek úgy, hogy bármely önkéntelen elállítása, megszorulása, vagy oldódása egyes alkatrészeknek ki van zárva. Az a', a") hüvelyrészek könnyebb egymásba csavarás céljából egyik végükön alkalmas tartó- és fogóberendezéssel lehetnek ellátva. További előnye ezen csapágyazási módnak még abban rejlik, hogy a golyók behelyezése számára nincsen szükség a futófölületek mentén káros bevágásokra. A 2. ábrán föltüntetett kiviteli alak némileg eltér az 1. ábra szerinti kiviteli alaktól. Ennél a központosító gyűrű hiányzik és helyette két csészeszerű (p) részből álló központosító gyűrű alkalmaztatik, melyek által a tengely lazán vétetik körül. Mindegyik csészerész felét hordja a belső osztott (g) golyófutógyűrűnek a (q, q) egymással szemközt fekvő kúpos fölületek segélyével. Ezen központosító gyűrű külső gyűrűfölületei köröskörül tetszésszerinti számú megfelelő mély keresztirányú (s, s) résekkel van ellátva, amelyek a csészéken és az ezek fölött elrendezett golyófutógyűrűvezetékeken is áthatolnak. A vezetékek fölött fekvő külső (r, r) fölületek kúposak azon I célból, hogy azokra a (t, t) szorítógyűrűket rá lehessen húzni. Egy ilyen szorítógyűrű több körívalakú részből áll (8. ábra), melyek közül két-két lapjával egymásnak fekvő gyűrűrész illesztetik a tengely körül össze. Ezen egymásnak fekvő (u, u) gyűrűk kúpos nyílásaiba (v) csapok veretnek, miáltal oly merev gyűrűt nyerünk, melynek belső (w) folülete kúpos és mely a központosító gyűrű (r) kúpos fölületére reátolható, -miáltal a két (p, p) csésze egyesíttetik és azok a tengelyt nemcsak körül veszik, hanem a belső osztott (g) golyófutógyűrűt is központosítják és rögzítik. Egyébként a csapágynak ezen kiviteli alakja a továbbiakban ép úgy állítható össze, ugyanazon alkatrészek fölhasználása mellett, mint az 1. ábra szerinti kiviteli alak. A két kiviteli alak közti különbség lényege, hogy a belső golyófutófölület központosítása a tengely középvonalához képest az első esetben (a) hüvely, a második esetben pedig (t) szorítógyűrű segélyével történhetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tetszőleges erőátviteli tengelyre fölvagy leszerelhető golyós csapágy, jellemezve azáltal, hogy a többrészű belső (g) golyófutógyűrűnek a tengely középvonalához való központos beállítására hosszirányban osztott (a) központosítóhüvely szolgál. 2. Az 1. alatt igényelt csapágy egy változata, jellemezve azáltal, hogy a (g) belső golyófutógyűrű központosítására két központosító gyűrűre föltolható több részből összeállított (t) szorítógyűrű szolgálnak. 3. Az 1. alatt igényelt golyós csapágy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az (a) központosítóhüvely nemcsak hosszirányban, hanem körkerületén is osztva van, hogy továbbá ezen központosító hüvelyek körül osztott (f) központosító gyűrűk vannak elrendezve. 4. A 2. alatt igényelt csapágy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a (t)