58312. lajstromszámú szabadalom • Dugattyús légszivattyú higanytömítéssel
— 4 -és (42) részek között néhány miliméternyi szabad tér marad. Ezen közbenső térben mozog a (43) harang, melynek kúpos (44) födele csúcsán a (45) szűkítés fölött lévő serlegszerű (46) bőviiletté van kiképezve. A (45) szűkítés és a (47) cső között csekély tér marad szabadon. A (47) cső fönt ugyancsak az (58) serleggé van kiképezve, mely a 20. ábra szerint a (16) és (17) födeleken áthatoló (581 ) rúd közvetítésével a (27) szorítóval van összekötve, melyet a mozgató szerkezet ugyanoly módon, mint az előbbi foganatosítási alaknál, a (47) cső időleges emelése és sülyesztése céljából befolyásol. A (15) cső ugyanúgy mint a (2—14. ábráknál helytálló és központosán van elrendezve, a (47) cső pedig a (39) csőnek megfelelően emelhető és sülyeszthető, Ily módon a (47) cső a dugattyú lefelé mozgásánál a higanyba merül, a dugattyú fölfelé mozgásánál pedig abból kiemelkedik. A (47) cső számára való egyéb mozgató szervek époly módon képezhetők ki, mint azt már ismertettük és a mint az a 17. ábrából világosan kivehető. A (43) harang fönt a (48) fej darabbal van ellátva, melyben két hengeres furat van kiképezve. Ezen furatok alján a (7) dugattyúrudak vannak becsavarolva. A (48) fejrész hengeres furatába két (51) hüvely van behelyezve, melyek a (16) közbenső födél hengeres furataiba hatolnak. Az (51) hüvelyek furatai fölfelé az (53) rúgók által rendesen zárva tartott (52) szeleppel vannak elzárva. A levegő elvezetésére való csőtoldat közvetlenül a (16) födél alatt csatlakozik a (2) hengerhez (17. ábra). A 16—20. ábrákon bemutatott szivattyú működése a következő: A szivattyú henger fenekét megtöltjük higannyal, melyben a (43) harang föl- és alámozgattatik. A (43) harang legalsó helyzeténél a higany a (48) fejrész fölső fölületét körülveszi úgy, hogy a (46) edeny és a fejrész hengeres kivágásai is higannyal telnek meg. A harang fölemelkedésénél az edényből a (45) szűkítés és a (47) cső között kevés higany szivárog át, a (46) tartály azonban úgy vau méretezve, hogy a higany a harang legmagasabb helyzeténél is átfolyhat az (58) serlegbe úgy, hogy a (15) és (17) csövek között a közbenső tér higany által tömítve van. A (47) cső a harang emelkedésénél a higannyal telt (55) tartályból kiemeltetik, a harang sülyedésénél pedig a tartályba sülyesztetik. Ha az (51) hengerdugattyúk a harang (48) fejrészének hengeres furataiba belépnek, a mélyedésekben lévő higany az (53) rúgó hatása ellenében a (16) közfal fölött lévő gyűrűs térbe szoríttatik, ahol az (50) csatornák által elosztva a csúszó fölületek tömítését biztosítja. A 16. ábra szerinti szivattyú csak akkor működik, ha a harang fölött uralkodó nyomás 1 0 mm. vagy ennél is kevesebb. A gázok nyomáskülönbsége tehát a harangon belül és ezen kívül jelentéktelen és a harangon belül és ezenkívül a higany fölszinmagasságban eltéréseket hoz létre. A harang emelkedésénél a nyomás a (2) hengerben emelkedik és a higany ezen hengerben mélyebben áll, mint a harangban. A harang sülyedésénél az ellenkező hatás áll be. Minthogy a kezdeti evakuáció foka a (2) hengerben jelentékeny és amenyiben a 16. ábra szerinti szivattyú az alábbiak szerint az 1. ábra szerinti szivattyúval együttműködik, amenynyiben ez a (2) hengerből (16. ábra) az (54) csövön át (17. ábra) szívást végez, a higanyttikrök magassági különbségeinek nem szabad egynéhány milimétert túllépniük. Ezért a harang alsó része (16. ábra) néhány miliméternyire bemerül a higanyba. A harangban nagy mennyiségben jelenlévő, csökkentett nyomású gáz a harang (45) szűkítése és a (47) cső között fenmaradó keskeny közbenső téren távozik el. Ez a közbenső tér elég nagy arra, hogy a harangon kívül lévő gázmaradékok a (46) harang higanytartalmán szabadon átáramolhassanak. Közönséges' előtét szivattyú helyett igen célszerűnek bizonyult az 1. és 2. ábrán bemutatott foganatosítási alakot alkalmazni úgy, hogy ekkor mindkét leírt szivattyú és pedig egyrészt az 1. és 2. ábra szerinti és másrészt a 16. ábrabeli szivattyú együtt működik. A leírt szivattyúrendszernél a megfelelő anyag megválasztása kiváló fontosságú. Ezen anyagnak nem oxidáló fémnek, pl.
