58311. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alumíniumfüstnek szalagokkal való rétegenkénti kihengerlésére
Megjelent lí>13 évi január hó 4-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 58311. szám. XVI/c. OSZTÁLYEljárás aluminiumfüstnek szalagalakban való rétegenkénti kihengerlésére. Du LAUBER EB WIN BICHABD ÉS NEHEB VICTOR MÉRNÖKÖK EMMISHOFENBEN. A bejelentés napja 1912 április hó 5-ike. Elsőbbsége 1911 julius hó 7-ike. Újabb időben arra törekszenek^ hogy vékony aluminiumfüstiöt állítsanak elő szalagalakban, mimellett az alumínium egyetlen szalagrétegben, olaj használata mellett hengereltetik és nyújtatik. Ez az olaj az aluminiumfüstnek szalagalakban valló rétegenkénti kihengerlésénél káros, minthogy hydrosztatikus hatása által a vékony aluminiumfüst átlyukasztásait eredményezi. Ennek elkerülésére a jelen találmány értelmében az egymásra fekvő szalagoldalakat finoman szétosztott zsíroldószerrel, pl. benzinnel, petróleummal, terpentinnel látjuk el. A zsíroldószert finom szétosztás céljából, pl. gőzalakban, tehát pl. alkoholgőz, étergőz, benzingőz stb. gyanánt vihetjük a szalagok közé úgy, hogy tehát az egymásra fekvő aluminiumszalagok a megmunkálási helyen való átvezetésnél egy vékony, finoman szétosztott elválasztóréteg által vannak egymástól elválasztva! Az eljárás az alábbiakban a csatolt vázlatos rajz alapján van megmagyarázva és példaképen a következő módon foganatosíttatik: A két (1) és (2) aluminiumszalag az (I) • tekercselőgépben az (A) és (B) csévékről együttesen a közös (C) csévére tekercseltetik. Az aluminiumszalagok még az előállítási folyamatból eredő olajat, tartanak oldalaikon úgy, hogy tehát a szalagok az egymás felé fordított oldalakon is szabálytalanul elosztott olajjal vannak borítva. A (C) csévét azután a (II) hengerlőgépbei helyezzük és a (D) fékkel látjuk el. Ezután az (E) és (F) hengerek bevezetőoldalán a számos finom lyukkal ellátott (G) csövet vezetjük be az (1) és (2) szalagok (közé, mely cső az elgőaölögtetendő zsíroldó folyadék, pl. alkohol, éter és hasonló részére hozzávezetéssel van ellátva és valamely megfelelő módon, pl. elektromosan melegíthető. Ezáltal a zsíroldószer az olajhoz lép és az olajat rendkívül finoman, egyenletesen iszétosztja, oly módon, hogy az olaj által eddigelé okozott hátrány kiküszöböltetik. Ily módon a hengerek1 közé futó aluminiumszalagok egy finoman szét. osztott gőzréteget fognak közre, mely gőzréteg nem fejt ki hydrosztatikus nyomást. Arról kell gondoskodni, hogy a szalagok között kellő mennyiségű gőz helyezkedjék el. Hogy a zsíroldószer kondenzáló gőzgya-