58278. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék tartós és jól habzó szappan előállítására

— 2 -csövek, melyek az (1) edényből ágaznak el és tetszés szerinti, esetleg különböző betűalakú nyílásokban végződnek, a kókuszszappant, az (5) cső pedig a faggyúszappant vezeti a készülék azon részébe, amelyben a szappan kihűl és rúdalakban megszilárdul. Ugy az (1) és (2) edény, mint a (4) és (5) csövek kifolyó nyílásainak bősége a szerint állapítandó meg, mint amilyen arányban akarjuk, hogy a készítendő szappandarabokban a kétféle szappan rétegeződjék. Hogy a kétféle különböző sűrűségű szappan arányos kifolyását biztosítsuk, a (6) dugatytyút és a gyűrűalákú (7) dugattyút rendezzük el, melyek a (8) csavarral, később leírandó módon, egyenletesen szoríttatnak a szappannal telt (1) és (2) edénybe. Az a szögletes cső, melyben a szappan rúdalakban megmerevedik, négy mozgatható végnélküli (9) acélszalagból áll (3. ábra), melyeknek mindegyike négy-négy (10) hengeren (2. ábra) vezetődik, amikor is ezen hengerek akként vannak elrendezve hogy a rajtuk futó szalagok a belső (10) hengerek között a négyszögletes (11) teret (3. ábra) zárják körül, melyben az említett szappanrúd megalakítása megy végbe. Hogy a (9) szalagok azon a darabon, melyen azok a szappant maguk közé zárják, pontosan vezettessenek és az említett négyszögletes teret hézag nélkül határolják, két végnélküli záró heveder van elrendezve, melyek egyike a szögletes (12, 13) dobokon (2. ábra), másika pedig az ugyanilyen (14, 15) dobokon vezetődik. Ezek a hevederek az egymással csuklósan osszekött (16) ill. (17) vályúkból állanak, melyek az 5. ábrában látható alakkal bírnak és akként vannak méretezve, hogy a két hevedernek vályúi, midőn azok a 2. ábrában látható módon a készülék közepén összeérnek, egymást oly zárt vezetékké egészítik ki, mely a (9) szalagokból képezett szögletes csövet pontosan körülfogja. Az egymással szembe kerülő (17) és (16) vályúknak szoros záródását biztosítandó, mindegyik (17) vályú két rugalmas (18) kapcsolókarral (5. ábra) van ellátva, melyek a belső oldalon a (19) orral bírnak. Mikor a (17) vályúk (2. ábra) az (5) eső végénél a (16) vályúkhoz közelednek, a (18) karok a (16) vályúk oldallapjaira csúsznak és a (19) orral (5. ábra) a (16) vályúknak (2. ábra) fenéklapját fogják meg, miáltal a két (17, 18) vályú egymással szorosan összekapcsoltatik. A (18) karoknak ezen működését elősegítendő, ez utóbbiaknak pályájában két (20) vezető rúd (4. ábra) van elrendezve, melyek egymástól oly távolságban fekszenek, hogy azok a (18) karokat szorosan a (16) vályúkhoz szorítják; a vályúk záródási pályájának alsó végén a (21) vezetőrúdak vannak elrendezve, melyek a (18) karokon belül fekvő pontokból kiindulva egymástól távolodnak, minek következtében ezen rudak a (18)karokat szétterpesztik és így ezeknek a (16) vályúkból való kikapcsolódását elősegítik. A szomszédos vályúk közötti hézagok elfödése céljából mindegyik ily hézag fölött egy-egy (22) betét (5. ábra) van elrendezve, mely, mint a 6. ábrából látható, szintén vályú alakjával bír és mely az illető hézag fölött bizonyos szabad mozgással van ágyazva. Ezen célból mindegyik betét az oldalas (23) ágyazópeckekkel bír, melyek a szomszédos vályúkat egymással összekötő csuklónak tengelyéből fölfelé nyúló (24) oldallemezeknek (5. ábra) hosszúkás (25) hasítékába vannak beillesztve ; ezen elrendezésnek az a célja, hogyha (22) betétek a szappan által kifejtett oldalnyornásnak engedve erősen a vályúk fenekéhez szoríthassanak és így a hézagokat jól elzárják. Megjegyzendő, hogy azokon a helyeken, amelyeken a betétek fekszenek, a vályúknak falvastagsága a betétek falvastagságának megfelelően meg van vékonyítva, amint az az 5. ábrában föltüntetett vályúk egyikének végén látható, a betétek tehát a vályúkban nem képeznek kiszögelő részeket. A készüléknek hajtása az (1) és (2) edényekből lefelé nyomuló szappan által kifejtett súrlódás és oldalnyomás hatása alatt önműködően megy végve. Ezen célból. a fölső (12, 14) hevederdobok mindegyikének tengelyén a (26) kúpkerék van elrendezve, i mely a (27) kúpkerékkel kapcsolódik, mely