58277. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mindenféle készüléknél a tömítőszelencéknek és azok tömítéseinek megvédésére a készülékben kezelt vegyi anyagok káros behatása ellen

t Megjelent 1912. évi december hó 27-én. IVIAGY. KIR. SZABADALMI jBn HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 58277. szám. V/e/l. OSZTÁLY. Eljárás mindenféle készüléknél a tömít,^szelencéknek és azok tömítéseinek meg­védésére a készülékben kezelt vegyi anyagok káros behatása ellen. LEDERER ERNÓ MÉRNÖK WIENBEN. A bejelentés napja 1911 december hó 1-ike. Elsőbbsége 1910 május hó 13-ika. Ismeretes, hogy az olyan tömítőszelencé­ket és ezeknek tömítéseit, melyek külön­böző vegyi anyagok káros behatásának van­nak kitéve, vagy oly módon védik meg, hogy olyan nyomást létesítenek a tömítő­szelencékben, mely lehetetlenné teszi a káros hatású vegyi anyagok behatolását, vagy pedig olyan közömbös folyadékokat vezetnek be a szelencébe, melyek a káros hatású vegyi anyagokat, mielőtt még azok hatottak volna, kimossák a tömítőszelen­céből. Könnyen belátható, hogy mindkét eljárás nagyon körülményes és emellett alkalmazásuk nem is jár mindig kellő ered­ménnyel. Mivel a káros hatású vegyi anya­goknak a tömítőszelencébe való behato­lását soha sem lehet teljesen megakadá­lyozni, ennélfogva sokkal előnyösebb azok­nak káros behatását magában a tömítő­szelencében hatástalanná tenni. A talál­mány tárgya éppen egy ilyen eljárás, melynek lényege az, hogy a tömítőszelen­cébe, illetve annak tömítésébe olyan ké­miai anyagokat vezetünk be, melyek a ká­ros hatású vegyi 'anyagokkal ártalmatlan reakcióterméket adnak. Ha például a ké­szülékben kénsav van, akkor a tömítő­szelencébe meszet, vagy mésztejet veze­tünk be, mikor is a reakciótermék gya­nánt ártalmatlan gipsz keletkezik. A tö­mítőszelencébe esetleg olyan anyagokat is lehet bevezetni, melyek az ártalmas ha­tású vegyi anyagokat abszorbeálják. A kísérletek azt mutatják, hogy bizo­nyos vegyi anyagok; főként a savak, így pl. a kénessavak, folyékony állapotban megtámadják a tömítőszelencét, míg gáz­vagy gőznemű halmazállapotban nem hat­nak arra. Ebből következik, hogy az emlí­tett anyagok hatástalanná tétele céljából elegendő, ha azoknak a tömítőszelencében való sűrűsödését megakadályozzuk. Ezt pedig a tömítőszelence kellő módon való fölmelegítése által érhetjük el; így például ha a tömítőszelence anyaga kovácsolt vas és a használt sav kevésbbé koncentrált, a hőmérsékletet körülbelül 150°-ra emel­jük. A fejlődő meleg hatása annyiban ha­sonlít az előbb fölsorolt kémiai védőanya­gok -hatásához, amennyiben az ártalmas anyagok hatástalanná tételét most is ma­gában a tömítőszelencében végezzük. A tö­mítőszelencék ismeretes hűtése alapjában különbözik a leírt eljárástól!, mert annak segélyével nem a vegyi hatást, hanem a hőhatást akarjuk ártalmatlanná tenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom