58261. lajstromszámú szabadalom • Állványzat beton és vasbeton építkezésekhez
Megjelent 19JL2. évi december hó 21-én. AlAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEÍR A S 58261. szám. VIII/a. OSZTÁLY. Állványzat beton és vasbeton építkezésekhez. TAKÁCS EMIL MÉRNÖK KARÁNSEBESEN. A bejelentés napja 1912 március hó 14-ike. Jelen találmány tárgya állványzat beíon-és vasbeton-építkezésekhez, melynek lényege abban áll, hogy mindegyik falnak a zsaludeszkák megerősítésére szolgáló, a készítendő fal két oldalán egymástól falvastagságban párosával fölállított zsaludeszkatartói egy vagy több ugyanazon helyiséghez tartozó másik falnak zsaludeszkatartóival rajtuk átmenő rudak által oldható módon úgy vannak összekötve, hogy a zsaludeszkatartók ós összekötőrudak egy szilárdan álló vázat képeznek. A zsaludeszkatartókat a leírt módon nemcsak közvetlenül köthetjük egymással össze, hanem úgy is, hogy az összekötőrudakat egy, a helyiségben fölállított közös állványhoz erősítjük. Az összekötőrudak a zsaludeszkatartók magasságának megfelelően két vagy több vízszintes síkban feküsznek s ott, ahol menynyezet is építendő, a legfelső összekötőrudakat közvetlenül a mennyezet alatt alkalmazzuk úgy, hogy az azokra fektetett deszkák a beton mennyezetnek alapzatul szolgálnak. Az összekötőrudak az összetartozó zsaludeszkatartópárok között csöveken mennek át, melyek a fal elkészítése után a falban maradnak és egyrészt lehetővé teszik, hogy az i összekötőrudakat a falból kihúzhatjuk, másrészt pedig, mint ismeretes, az egyes tartópároknak tartóit az egyik irányban falvastagságban tartják, míg a másik irányban a tartóknak egymástól való eltávolodását az összekötőrudakon alkalmazott ütközők, például karimák, fejek, csavaranyák, ékek, peckek stb. gátolják meg. A falakon áthatoló összekötőrudaknak külső végén kiálló nyúlványok vannak alkalmazva, melyekre vízszintesen pallókat helyezünk rá úgy, hogy ezek folyosót képeznek, melyek egy külön munkaállványnak fölállítását fölöslegessé teszik és mely nyúlványok egyúttal erkélyek és folyosók készítésénél állványtartók gyanánt szolgálnak. A szomszédos zsaludeszkatartókat egymástól célszerűen mindig ugyanabban a távolságban állítjuk föl úgy, hogy az ezen távolságnak megfelelő ós ennek következtében szabványos hosszúságú zsaludeszkákat mindig újból és újból használhatjuk és csakis a sarkokban van esetleg rövidebb zsaludeszkákra szükségünk, ha ugyanis a sarkokban fölállított zsaludeszkatartó és a szomszédos zsaludeszkatartó között a távolság a szabványosnál kisebb. A leírt állványzatnak a már fölsorolta-