58260. lajstromszámú szabadalom • Kéményrátét

Megjelent 19JL2. évi december hó 21-én. MAG\ ^ KIR SZABADALMI •SST HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 58260. szám. n/o. OSZTÁLY. Kéményrátét. SCHWEND JOSEPH KERESKEDŐ E. STRASSBUBGBAN. A bejelentés napja 1912 február hó 26-ika. Az -épillettető fölé nyúló kéményrátét 3-ket eddig vagy falazással vagy fémből készítették. A fémből való rátéteknek az a hátrányuk, hogy ezeket az időjárás ha­tása rövid idő alatt tönkre teszi, a fala­zott kéményrátétek pedig vagy a huzam erősbítését gátolják vagy szerkezetük gyöngébb úgy, hogy rövid idő múlva szét- i rombolódtak. Ezen utóbbi eset különösen I akkor állott elő, ha kifelé irányzott nyí- '! lápokkal ellátott köveket illesztettek be, melyek a huzam erősbitésére valók voltak. Jelen találmány értelmében a huzam erős­bítését szintén oldalnyílások által eszkö­zöljük, de az eddigi kéményrátétek min­den hátránya ki van küszöbölve. Ezt azál­tal érjük el, hogy a kéményrátét egyes tömbökből áll, melyek redőnyszerű falak által egymással szilárdan vannak össze­kötve. Ily módon első sorban azon előny érhető el, hogy a fölépítés ugyanazon, esz­közök segítségével foganatosítható. Ezen­kívül szilárdan összefüggő szerkezetet kar­punk, mely minden igénybe vételnek ellen­áll és így egyenlő hatás mellett- változat­lanul tartós marad. Még a legerősebb szél­lökések is hatástalanok, mert az egész szerkezet köröskörül szilárdan összetart^ tehát egyes darabok leválása M van zárva. | Az anyag, melyből la kéményrátétet készít­jük, tetszőleges; agyag, cement, vasbeton stb. használható. A mellékelt rajzon a találmány tárgyá­nak két foganatosítási alakja van föltün­tetve, és pedig az 1. ábrán egyszerű kéményrátét oldalné­zete, a 2. ábrán kettős kéményrátét oldalné­zete, 3. ábrán az összekötő tömbök oldalné­zete és a 4. ábrán ezeknek fölülnézete a beillesz­tett falakkal. Az (a) lemez a tetőn, ahol a kémény :a tetőből kiemelkedik, szilárdan van megerő­sítve. Az (a) lemezre négy (b) tömb van erősítve, melyek a (c) csapok útján az (a) lemeznek megfelelő hornyaiba kapaszkod­nak. A (b) tömbökben fecskefarkalakú, -rézsútos, átlóirányú (d) hornyok vannak alkalmazva, melyekbe az (e) redőnyfaía­kat megfelelő fecskefarkalakú (f) csap­jaikkal kell bevezetni. A kémény fölépítése tehát úgy megy végbe-, hogy előbb a ta­lapzattal a rézsútos (d) hornyok útján négy (b) tömböt szilárdan összekötünk, az (e) redőnyfalakat bevezetjük úgy, hogy a tömbök szilárd, összefüggő egész darabbá

Next

/
Oldalképek
Tartalom