58250. lajstromszámú szabadalom • Torpedóháló-romboló szerkezet

- 2 — vezettetik. A négy (w) csövet és a (t) csövet egymás között a (i) bordák és a kúpos (h) homloklap merevítik. Mindegyik (w) cső egy dugattyuszerű (m) lövedéket fogad be, melyeknek a (w) csövön kinyúló végei egy közös, elől kiélezett (n) gyűrűt hordanak. Mindegyik (w) cső fenekén (v) töltény van elrendezve, mely az (m) lövedéknek ütközéskor való hátratolódása folytán gyujtatik. Az (f) vonórúgó hatása alatt álló (a) gyúszög, melynek mellső vége az (n) gyűrű külső élsíkja mögött fekszik, a (c) pecek által tartartik fölvont helyzetben; e (c) pecket a (b) szögemelő emelheti ki, melynek az egyik (i) bordára szerelt radiális karja az egyik (m) lövedék (r) ütközőjének útjába nyúlik, amely ütköző szabad mozgására a (h) homlokfalba a (k) rés van kimetszve; ezen (r) ütköző olyan hosszú, hogy csak akkor ütközik a (b) szögemelőre, ha az (m) lövedék háló hijján, vagyis a hajófalra való ütközéskor a gyújtási mélységen túl teljesen beszoríttatik a (w) csőbe. A í'oncsoló hatás fokozására az (m) lövedékek végeire (o) metszőszárnyakat rendezhetünk el. Az összes (v) töltények gyújtásának biztosítására a (\v) csövek töltényterei egymással gyújtócsatornák révén kapcsolhatók. • A szerkezet következőképen működik: Ha a torpedó hálóra ütközik, az (m) lövedékek a háló által kifejtett gyenge ellenállás folytán csak annyira szoríttatnak a (w) csövekbe, hogy a (v) töltények gyújtatn?k; ezáltal a lövedékek kilövetnek s az (n) gyűrűt a torpedó és a saját sebességük összegével röpítik a háló felé, amely széttépetvén, a torpepónak utat nyújt a hajófalhoz. Ha a torpedó már most a hajófalhoz, ütközik, a gyúszögnek a (t) csövön túlnyúló vége benyomódik, lenyírja a (c) pecket s az (f) rúgó hatása folytán gyujtóhelyzetbe csapódik. A gyúszögnek a hajófalról való lesiklását a gyúszög homlokának homorú kiképzése által kerüljük el. Ha a megtámadott hajó nincs hálóval védve, akkor az (n) gyűrű közvetlenül ütődik a hajófalhoz; ekkor az (m) lövedékek szintén befelé tolatnak de az elsülő (v) töltények előrehajtó ereje a torpedó eleven erejére való tekintettel nem juthat érvényre úgy, hogy az (m) lövedékek a töltények ellobbanása dacára tovább szoríttatnak hátra a csövekbe. Hogy ilyen esetben is, amidőn tehát az (m) lövedékek és az (n) gyűrű nem löketnek előre, a gyűrű mellső síkja mögött lévő (a) gyúszög biztosan gyújtson, az előbb említett (r) ütköző és (b) könyökemelő szolgál ; az (r) ütköző ugyanis a mechanikailag hátraszorított (m) lövedékre lévén erősítve, a (b) emelőt balra fordítja úgy, hogy ez kiemeli a (c) pecket záró helyzetéből s ezáltal fölszabadítja az (a) gyúszöget. Az 5. ábrabeli példánál a roncsoló (n) gyűrű nem több lövedékre, hanem egy egyetlen (m) lövedékre van erősítve, melynek (v) töltényt tartalmazó (w) lövegcsöve a torpedó tengelyében foglal helyet. Ezen alak csak olyan torpedóknál használható, melyeknél a torpedó töltésének gyújtása a torpedó belsejében elrendezett ütőszög által történik, amelyet a torpedó ütközésekor egy mozoghatóan szerelt súlyos test tehetetlensége működtet (pl. 235650. német szabadalom tárgya). SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Torpedóháló-romboló-szerkezet, melynél a torpedónak egy hálóba való ütközésekor egy segédtöltés gyújtatik, melynek robbanása egy roncsoló szervet működtet, jellemezve azáltal, hogy a torpedó elején a menetiránnyal párhuzamosan szerelt lövegcsövekben dugattyúszerű lövedékek foglalnak helyet, melyeknek a lövegcsöveken túlnyúló végei egy közös gyűrűt hordanak és a lövegcsövekben lévő töltényeket a csövekbe való hátraszorulásukkor gyújtják. 2. Az 1. alatti szerkezet foganatosítási alakja, jellemezve egy a torpedótengelyben elrendezett egyetlen lövegcső alkalmazása által. 3. Az 1. alatti szerkezet foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a torpedó-gyú-