58249. lajstromszámú szabadalom • Folyadékmedence

Megjelent 1913. évi december hó 31-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 58249. szám. XXI a. OSZTÁLY. Folyadékmedence. EBBS & RADINGER CÉG WIENBEN. A bejelentés napja 1911 január hó 21-ike. Elsőbbsége 1908 március hó lO ike. Az eddigi folyadékraedencéknél, melyeket pld. gáztar tányoknál, vízgyűjtőknél stb. al­kalmaznak, a medence falát általában vagy hengeres lemezköpeny vagy hengeres fala­zat alakjában készítik. Mindkét esetben a sugárirányú folyadéknyomás a medence kö­penyében tangentiális gyűrűfeszültségeket idéz elő, melyek nagy mértékkel biró me­dencéknél igen jelentékenyekké válnak és ennek következtében nagy falharántmet­szeteknek, ül. erős merevítő elemeknek alkal­mazását teszik szükségessé. A jelen találmány célja már most az erőelosztást az eddigi medencéknél sokkal kedvezőbbé tenni és ezáltal egyébként azo­nos viszonyok között a szerkezeti anyag­szükségletnek, valamint az előállítási költ­ségeknek csökkentését lehetővé tenni. Ezt a találmány szerint azáltal érjük el, hogy a medence köpenyét a folyadéknyomásból kiadódó görbület szerint hajlított boltozat­szerűen ívelt, két gyűrű között kifeszített fal gyanánt képezzük ki, mely a köpeny kerületén elosztott, húzott ill. nyomott gyámrudak segélyével van merevítve. A mellékelt rajzokban a találmány tár­gyát képező medencének több foganatosí­tási alakja van föl tüntetve. Az 1. ábra az egyik foganatosítási alaknak függélyes metszete. A 2. ábra fölülnézete. A 3.-4. ábrák további foganatosítási alakok­nak függélyes metszetei. Az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál, mely gáztartályok céljaira alkalmas, laposfenekú medencét képez, a folyadék­nyomást a kifelé ívelt ós egymással egy gyűrűs fallá összekötött vékony (a) leme­zek veszik föl. Ezen lemezeknek fölső és alsó vége a vízszintes síkokban fekvő, a leme­zekkel összeszegecselt (b, c) gyűrűkre tá­maszkodnak, a hol is a lemezek Ívelése akként van megszabva, hogy a függélyes lemezharántmetszetnek középvonala a folya­déknyomásból kiadódó boltozati támaszvo­nalat lehetőleg födje. A lemezeket ezen el­rendezésük és alaki kiképzésük folytán oly húzóerők veszik igénybe, melyek függélyes" középsíkokban fekvő metszetekben hatnak. Az ezen húzóerőkből kiadódó vízszintes komponenst a (b, c) gyűrűk veszik föl; hogy már most a húzó igénybevételeknek függélyes komponensei is kiegyenlítesse­nek, az ívelt (a) köpenylemezek végei a köpenye kerületén egyenletesen elosztott

Next

/
Oldalképek
Tartalom