58242. lajstromszámú szabadalom • Úszóakna

- 2 — gattyút belső helyzetben tartják ; a (27) cső (33) nyílásain át az elsülyesztés után víz hatolhat a csőbe. A (19) rúd két (34, 34) ujja közrefogja a négyszögletes (36) rúd (35) karját. A (36) rúd eltolhatóan, de el nem forgathatóan van a bójához erősített (37) hengerben vezetve és a (38) rúgó hatása alatt áll, mely a henger (37') homloka és a (36) rud (36') karimája közé van helyezve. A (36) rúd* hordja a (39) gyújtótűt. Az 1. ábrán biztosított helyzetben föltüntetett (18) gyutacsa oly távolban van a gyújtótűtől, hogy az el nem érheti. Ha már most' az aknát elsülyesztjük és lehorgonyozzuk, a bója fölhajtóereje a (12) rúgót a (8) fal és (9) dugattyú közt összeszorítja s az akna a ".lehorgonyzott dugattyúhoz, (10) csőhöz, (5) tartályhoz, (15) csőhöz és a gyutacsot hordó (16) tömbhöz képest fölemelkedik. Hogy e fölemelkedés ne történhessen hirtelen és ne okozhasson a véghelyzetbe jutáskor rázkódást, a (13) térbe a (14") szelepen át olajat töltöttünk, mely a bójának a dugattyúhoz képest való megemelkedésekor a szelepet zárja s csak a (14') furaton léphet "ki, miáltal a fölemelkedést fékezi. A bója relatív fölemelkedésekor a (9) dugattyúval a (19) rúd révén kapcsolt (39) gyújtótű (37) hengerében sülyedni fog s a (38) rúgó összeszorul. Ugyanekkor az ugyancsak a (9) dugattyúval kapcsolt (16) tömb a (18) gyutaccsal közeledik a (36') karima (39') ütközőlapja felé úgy, hogy a gyújtótű fölszabadulva most már elérhetné a gyutacsot. A bója fölemelkedése folytán a (22) kar (26) nyúlványa fölszabadul a (24) rúdtól, de a (19) rúd négyszögletes fején marad. A (32) sótömböket a víz kioldván, a (29) rúgó kiszoríthatja a (28) dugattyú révén a (30) rudat, miáltal a (22, 30) kar a kívánt hosszúságot éri el. Az akna ekkor működésre kész állapotban van. Ha már most egy haladó hajó a bójával érintkezve, azt elforgatja, akkor a (22, 30) kar csakhamar a hajófalra ütközve, ezáltal rögzíttetik, míg a bója tovább forog; énnek folytán a (36) rúd (35) karja kifordul a (34, 34) ujjak közül, (36) rúd (39) gyújtótűjével szabadon csaphat a (38) rúgó hatása folytán a (18) gyutacsra. A tűz a (17, 15, 10) részeken át éri el a (37) fulmináttöltést s az (5) tartályt, melynek fölrobbanó tartalma végül a (4) főtöltést gyújtja. A szerkezet ugyanígy működik akkor is, ha a hajó nem a bójára, hanem a (22, 30) karra ütközik. Láthatjuk, hogy amíg az akna a hajófödélzeten van, véletlenül nem robbanhat el. Az elsülyesztett aknát ellenakna fölrobbantása, vagy vízáramlás nem működteti, mert nem létesíti a bója és a (22, 30) kar közti viszonyos elmozdulást. Az akna gyójtószerkezete tehát az áramlásoktól és szomszédos robbanásoktól független. Az akna természetesen a találmány keretén belül módosítható. A gyújtásra pl. elektromos szerkezetet is használhatnánk, melynek működtető kontaktusát a (22) kar vezérli, stb. SZABADALMI IGÉNY. 1. Úszóakna, jellemezve egy oldalt kinyúló kar által, mely az aknához képest elmozgathatóan van elrendezve és az akna gyújtószerkezetét vezérli. 2. Az 1. alatti akna foganatosítási alakja, jellemezve a benne eltolódhatóan vezetett, rúgóhatás alatt álló és a horgonynyal kapcsolt (9) dugattyú által, melyhez forgathatóan van kapcsolva a bóján kívül a (22) elmozgatható kart hordó (19) rúd, mely a (38) rúgó hatása alatt álló (39) ütőszerkezetet az elsülyesztett bója fölhajtó ereje folytán megfeszült (38) rúgó ellenére rögzítve tartja mindaddig, amíg a (22) kar az aknához képest el nem fordul mikor is fölszabadítja az ütőszerkezetet, mely a gyutacshoz csapódik. 3. Az 1. alatti akna foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a benne eltolódhatóan vezetett, rúgóhatás alatt álló és a horgonnyal kapcsolt (9) dugattyú egy (16) tömbjén hordja a gyutacsot és a gyutacstól a töltésig húzódó gyújtóvezetékkel van ellátva úgy, hogy a gyutacs csak akkor jön olyan helyzetbe, melyben az ütőszerkezet elérheti, ha