58242. lajstromszámú szabadalom • Úszóakna

- 2 — gattyút belső helyzetben tartják ; a (27) cső (33) nyílásain át az elsülyesztés után víz hatolhat a csőbe. A (19) rúd két (34, 34) ujja közrefogja a négyszögletes (36) rúd (35) karját. A (36) rúd eltolhatóan, de el nem forgathatóan van a bójához erősített (37) hengerben vezetve és a (38) rúgó ha­tása alatt áll, mely a henger (37') homloka és a (36) rud (36') karimája közé van he­lyezve. A (36) rúd* hordja a (39) gyújtótűt. Az 1. ábrán biztosított helyzetben föltünte­tett (18) gyutacsa oly távolban van a gyúj­tótűtől, hogy az el nem érheti. Ha már most' az aknát elsülyesztjük és lehorgonyozzuk, a bója fölhajtóereje a (12) rúgót a (8) fal és (9) dugattyú közt össze­szorítja s az akna a ".lehorgonyzott dugattyú­hoz, (10) csőhöz, (5) tartályhoz, (15) csőhöz és a gyutacsot hordó (16) tömbhöz képest fölemelkedik. Hogy e fölemelkedés ne tör­ténhessen hirtelen és ne okozhasson a véghelyzetbe jutáskor rázkódást, a (13) térbe a (14") szelepen át olajat töltöttünk, mely a bójának a dugattyúhoz képest való meg­emelkedésekor a szelepet zárja s csak a (14') furaton léphet "ki, miáltal a fölemelke­dést fékezi. A bója relatív fölemelkedésekor a (9) dugattyúval a (19) rúd révén kapcsolt (39) gyújtótű (37) hengerében sülyedni fog s a (38) rúgó összeszorul. Ugyanekkor az ugyan­csak a (9) dugattyúval kapcsolt (16) tömb a (18) gyutaccsal közeledik a (36') karima (39') ütközőlapja felé úgy, hogy a gyújtótű fölszabadulva most már elérhetné a gyuta­csot. A bója fölemelkedése folytán a (22) kar (26) nyúlványa fölszabadul a (24) rúd­tól, de a (19) rúd négyszögletes fején ma­rad. A (32) sótömböket a víz kioldván, a (29) rúgó kiszoríthatja a (28) dugattyú ré­vén a (30) rudat, miáltal a (22, 30) kar a kívánt hosszúságot éri el. Az akna ekkor működésre kész állapotban van. Ha már most egy haladó hajó a bójával érintkezve, azt elforgatja, akkor a (22, 30) kar csakhamar a hajófalra ütközve, ezáltal rögzíttetik, míg a bója tovább forog; én­nek folytán a (36) rúd (35) karja kifordul a (34, 34) ujjak közül, (36) rúd (39) gyújtó­tűjével szabadon csaphat a (38) rúgó hatása folytán a (18) gyutacsra. A tűz a (17, 15, 10) részeken át éri el a (37) fulmináttöltést s az (5) tartályt, melynek fölrobbanó tar­talma végül a (4) főtöltést gyújtja. A szer­kezet ugyanígy működik akkor is, ha a hajó nem a bójára, hanem a (22, 30) karra ütközik. Láthatjuk, hogy amíg az akna a hajó­födélzeten van, véletlenül nem robbanhat el. Az elsülyesztett aknát ellenakna föl­robbantása, vagy vízáramlás nem működ­teti, mert nem létesíti a bója és a (22, 30) kar közti viszonyos elmozdulást. Az akna gyójtószerkezete tehát az áramlásoktól és szomszédos robbanásoktól független. Az akna természetesen a találmány ke­retén belül módosítható. A gyújtásra pl. elektromos szerkezetet is használhatnánk, melynek működtető kontaktusát a (22) kar vezérli, stb. SZABADALMI IGÉNY. 1. Úszóakna, jellemezve egy oldalt kinyúló kar által, mely az aknához képest el­mozgathatóan van elrendezve és az akna gyújtószerkezetét vezérli. 2. Az 1. alatti akna foganatosítási alakja, jellemezve a benne eltolódhatóan veze­tett, rúgóhatás alatt álló és a horgony­nyal kapcsolt (9) dugattyú által, mely­hez forgathatóan van kapcsolva a bó­ján kívül a (22) elmozgatható kart hordó (19) rúd, mely a (38) rúgó hatása alatt álló (39) ütőszerkezetet az elsülyesztett bója fölhajtó ereje folytán megfeszült (38) rúgó ellenére rögzítve tartja mind­addig, amíg a (22) kar az aknához ké­pest el nem fordul mikor is fölszaba­dítja az ütőszerkezetet, mely a gyutacs­hoz csapódik. 3. Az 1. alatti akna foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a benne elto­lódhatóan vezetett, rúgóhatás alatt álló és a horgonnyal kapcsolt (9) dugattyú egy (16) tömbjén hordja a gyutacsot és a gyutacstól a töltésig húzódó gyújtó­vezetékkel van ellátva úgy, hogy a gyu­tacs csak akkor jön olyan helyzetbe, melyben az ütőszerkezet elérheti, ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom