58222. lajstromszámú szabadalom • Héjazott állvány
2. ábrán látható módon illesztetnek össze és a fesztávnak megfelelően tolatnak el egymáshoz képest, még pedig oly módon hogy a szélső feszítőművek (a') fölső hevederei a középső fe8zítőmű (a) fölső hevedere mentén és velük együtt az (o') csomópontok is befelé mozognak, azután pedig ez utóbbiak a nyilak irányában- fölfelé forgatott (f) rudakkal köttetnek össze, amelyek a közös feszítőmű alsó hevederét alkotják. E célból az (f) rudak lyukakkal (3. ábra) vannák ellátva, míg a szélső feszítőművek (b') oszlopai csapokban vagy más efféle kapcsoló részben végződnek. A középső (I) feszítőmű (a) fölső hevederét az (1') bádoglemezzel átfödött két (1) szögvas és az ezeknek alsó oldalához erősített, befelé nyúló két (2) kapocsvas alkotja, amelyeknek szélein a szélső (II) feszítőművek (a') fölső hevederét alkotó (3) szögvasak csúsznak (5. ábra). A fe3zítőművek boltozatossá tétele céljából a (b, b') oszlopokat célszerű ismert módon feszítőcsavarok gyanánt kiképezni. Kisebb fesztávolságok esetében a szélső feszítőművek (a') fölső hevederének a középső feszítőmű fölső hevederéhez képest a beállított helyzetben való rögzítésére elegendő a szélső feszítőművek (a') fölső hevederében (16) lyukakat alkalmazni (4. ábra), amelyeken a középső feszítőmű végei mögött szögek tolatnak keresztül. Nagyobb fesztávolságok és terhek esetében célszerű az ékalakú (4) toldattal ellátott és (5) tokban vezetett (6) csavart használni (5. ábra), amely (7) szárnyas csavaranya segélyével sülyesztve, (4) éknél fogva a szélső feszítőmű fölső hevederének (3) szögvasait széttolja és a középső feszítőmű fölső hevederét alkotó (1) szögvasak szomszédos széleihez nyomja. Az állvány vagy egy födémtartóra fiiggesztetik, vagy pedig falakra helyeztetik. Mindkét esetben a 6. és 7. ábrán föltüntetett tartószerkezet alkalmazható. Mint az ismert héjazatóllványoknál, úgy a jelen esetben is egy föl- és alámozgatható (8) horgot használunk a függesztésre, amely pl. a (9) födémtartó karimájára helyeztetik és a (10) vezető hüvelyben föls alámozoghat. A (10) hüvely a jelen esetben egy testet alkot egy második (10') vevetőhüvellyel, amely a feszítőmű fölső hevederének végére tolandó és annak mentén eltolható. A (8) horognak a (10) hüvelyben függélyes irányban való eltolhatósága és tőle függetlenül a (10') hüvelynek vízszintes irányban való eltolhatósága lehetővé teszi, hogy az állvány pontosan a kívánt fesztávolságra és magasságra legyen beállítható. A (10, 10') kettős hüvely azonkívül kifelé irányuló toldattal, pl. a (11) talplemezzel lehet állátva, amely arra szolgál, hogy az ellvány, ha födémtartó és ennek folytán a (8) horog nincs alkalmazva, valamely falra legyen fektethető. A (8) horognak a (9) födémtartón való megerősítésére a (12) villa szolgál, amelynek kampóalakbaH befelé görbített (13) ágai a (8) horgot közrefogják és végükön a (9) tartó belső karimájára illesztendő (14) híd útján vannak egymással összekötve, amely híd a horog szájába fekszik. A villa nyelére (15) sarú van eltolhatóan illesztve, amely a villának a (9) tartó karimáján való fölfüggesztésére és rögzítésére szolgál. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egymáshoz képest eltolható részekből álló héjazatállvány, jellemezve azáltal, hogy a szétszedett állapotban önmaguk ban zárt feszítőműveket alkotó (I, II) állványrészek fölső és algó hevederei egymáshoz képest eltolhatók. 2. Az 1. igénypont szerinti héjazatállványnak kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az állványvégeket a födémtartóval összekötő, föl- s alámozgatható horgot fölvevő (10) hüvely egyúttal úgy van kiképezve, hogy a horoggal együtt az állványvégek mentén eltolható. 3. Az 1. igénypont szerinti héjazatállványnak egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a (10) vezetőhüvely egy vagy több kifelé irányuló (11) toldattal van ellátva, amelyeknél fogva az állvány szükség esetén fölfektethető. (1 rajzlap melléklettel.) PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN