58204. lajstromszámú szabadalom • Elégetési erőgép
, Megjelent 1912. évi december hó 19-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 58204. szám. V/d/a. OSZTÁLY. Elégetési erőgép. BARTH SIEGFRIED MÉRNÖK DÜSSELDORF-OBERCASSELBEN. Pótszabadalom a 44598. sz. törzsszabadalomhoz. Bejelentésének napja 1911 november fcó 28-ika. Elsőbbsége 1911 január 26-ika. Találmányom tárgya a 44598. számú törzsszabadalomban védett elégetési erőgép további kiképzése, melynél a komprimáló tér több, a beszívó és kipuffogó szelephez vezető csatornák által képezett kamrára van osztva. A törzsszabadalomban védett elrendezésnél ezen kamrák a hengerfödél és hengerfal mélyedései által képeztettek. Minden kamrába egy-egy égőanyagszelep torkol, melyen át az égőanyag a kamrában erősen komprimált és fölhevített levegőbe fuvatik. A kamrák ily elrendezésének az a hátránya, hogy a dugattyú előrehaladásakor a levegő igen gyorsan tódul a dugattyú és a hengerfödél között keletkező térbe, ahol a befúvott égőanyag már • nem éri, minek következménye az, hogy az elégés tökéletlen, a gép teljesítőképessége pedig a tökéletlen légkihasználás következtében csekély. Ezen hátrány elháríttatik, ha a komprimáló tér úgy képeztetik ki, hogy a dugattyú előrehaladásakor az égőanyagsugár a dugattyú és a hengerfödél között keletkező térbe centrálisán hatoljon be és a levegőt követhesse. A külön levegő- és égőanyag komprimáld ssal működő elégetési erőgépeknél az égőanyag a holtponti helyzettől kezdve lassanként fuvatik be. A régebbi gépeknél, melyeknél az égőanyag a beszívószelep alatt, illetve a kipuffogó szelep fölött fuvatik be, a szelep előtti levegő a hengerbe tódul anélkül, hogy az égőanyag keresztül hatolna rajta. Az égőanyagbefúvás tartama alatt a levegőnek csak egyrésze van a komprimáló térben, többi része azonban a dugattyút követve, a hengerfal és a dugattyú közti térbe hatol. Mivel az "égőanyag befúvás ekkor még mindig tart, az égőanyag utolsó részlete nem éri azt a levegőt, mely már előzőleg a hengerbe tódult, minek következtében azon levegőrészecskék, melyek a dugattyú elindulásakor legelőször hagyták el a kompressziós teret, legkevesebb égetőanyagot tartalmaznak, tehát legrosszabbul használtatnak ki, a komprimáló térből legutoljára kilépő levegő részek ellenben túl vannak terhelve égőanyaggal. Ezen hátrány megszűnik, ha az égőanyagsugár nemcsak a komprimáló térben lévő, hanem a dugattyú mögé hatolt levegőt is éri. Találmányom szerint a komprimáló tér közepén elrendezett égőanyagfúvócső közvetlenül a dugattyú és a hengerfal - közti