58168. lajstromszámú szabadalom • Szénsavat lekötő patron belégzési készülékhez

•és ugyanily alakú (r) vegyszertartályok vannak alkalmazva, a 3. ábra egy ily ovális vegyszertartály fölülnézete, a 4. és 5. ábrák két ily egymáshoz képest eltoltan elrendezett vegyszertartály távlati képe. Mindegyik ily (r) tartály vagy csésze egyik végen az (a) feuéknyílással és a másik végén a nyílások gyanánt ható (bl, b2) és (b3) karimakivágásokkal van ellátva. A következő vegyszertartálj' azonosan van alakítva, csakhogy a patronba úgy van behelyezve, hogy a fenéknyílás az ellenkező oldalra kerül (4. és 5. ábra), a harmadik azonos alakú.tartálynál a fenéknyílás az első tartályé alá kerül és így tovább. Valamennyi vegyszertartály tehát azonosan van kiképezve, azonban egymáshoz képest 180°-kal elforgatott helyzetben van egymás fölé rakva. A vegyszertartályok vagy úgy rendezhetők be, hogy úgy fölső, mint alsó oldalukon teszik ki a vegyszert a levegő hatásának vagy pedig úgy, hogy a levegő csak egyik oldalon érinti a vegyszereket. Az 1. és 2. ábrán a különböző levegőutak «gynémelyike látható. Az első (r) vegyszertartóról a tetemes sebességgel a (fölső vagy alsó) patronnyílásba belépő légáram megoszlik. Egyik része az (a) fenéknyíláson át a következő tartó (b2) karimakivágásához áramlik és innen ismét a harmadik tartó (a) fenéknyílásához és így tovább, amint azt áz 1. ábrán a (c) légút mutatja. A levegő másik része az első "vegyszertartónak nyílás gyanánt ható (b2) karimakivágásához, innen a második tartó (a) fenéknyílásához, majd ismét a harmadik tartó karimakivágásához áramlik és i. t. amint azt az 1. ábra (f) légútja jelöli. A levegő egy harmadik része az első vegyszertartó (a) fenéknyílásából a második tartó (a) fenéknyílásához, innen a harmadik tartó fenéknyílásához áramlik és i. t., amint azt az 1. ábrán a (d) légút mutatja. A levegő egy negyedik része a lapos patronoldalak •egyikén az első (r) vegyszertartó (bl) karimakivágásából a második vegyszertartó (b3) karimakivágásához, innen a harmadik tartó {bl) karimakivágásához áramlik és így tovább, amint azt a 2. ábra (e) légútja mutatja. Végül a levegő egy ötödik része a patron másik lapos oldalából az (e) légúttal azonos irányban a megfelelő (b3) és (bl) karimakivágásokon áramlik végig. A vegyszertartók nyílásainak távolsága úgy van megszabva, hogy a levegő molekulái valamennyi esetben mindegyik vegyszertartón egyenlő hosszú utat írnak le úgy, hogy a vegyszer tisztítóhatása mindegyik légúton ugyanoly mértékben következik be. A patron másik végén a patron kilépési nyílásán az összes légáramok egyesülnek. A patron nagyságát úgy választjuk meg, hogy mindegyik levegőmolekula elegendő sokszor és elegendő hosszú ideig jön a vegyszerekkel érintkezésbe oly célból, hogy a szénsavtisztátalanságokat leadhassák. A levegő sebessége, mellyel a légáram kezdetben rendelkezik, a sokszoros elágaztatás következtében tetemesen lassíttatik. Azonkívül a súrlódási ellenállás a patron belsejében a légáram elágaztatása folytán igen csekély. Ha a légáramnak valamennyi vegyszertartó összfölülete fölött zártan egymásután kellene végighaladnia, az áramlási ellenállás a patronon belül a rétegek egyenlő, távolsága mellett sokkal nagyobb volna, annál is inkább, mivel ekkor az áramlási sebesség is nagyobb lenne. Míg végül oly patronoknál, melyeknek vegyszertartói csak egy-egy nyílással vannak ellátva, az egész patron igen könnyen fölmondja a szolgálatot, mihelyt csak egyetlen tányér nyílása is eldugul, a találmány tárgyánál a levegő egy másik úton léphet be a vegyszertartóba úgy, hogy legföljebb a vegyszerréteg egyik része válik hatástalanná, a patron hatása tehát le nem rontatik. Az új hatásmód előnyei tehát abban foglalhatók össze, hogy a leírt patron ugyanazon sajátságokat egyesíti magában, melyek azáltal adódnak, ha megfelelő számú kis patront adott légáramba párhuzamosan beiktatunk. Az új patron tehát párhuzamos légutakkal biró kis patronok összetett sorozatát alkotja. A találmány értelmében tetszőleges nagyságú patronokat lehet előállítani. Gyakorlati kísérletekkel megállapítottuk, hogy egy belégzési készti-