58149. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gázelegyek szétválasztására

Megjelent 1912. évi december hó 14-én. MAGY. gfcv IvIR. SZABADALMI |Bn HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 58149. szám. IV/i. OSZTÁLYEljárás és készülék gázelegyek szétválasztására. DR

LILIENFELD JUL1US EDGÁR MAGÁNTANÁR LIPCSÉBEN. A bejelentés napja 1911 október hó 17-ike. A jelen találmány tárgya új eljárás és készülék gázelegyek szétválasztására, különösen pedig oxigénnek és nitrogénnek előállítására légköri levegőből. A szóban forgó eljárást és készüléket a mellékelt rajz kapcsán közelebbről le fogjuk írni, megjegyezvén, hogy a következőkben a gázelegyet röviden levegőnek, a magasabban forró alkatrészt oxigénnek, az alacsonyabban forró alkatrészt nitrogénnek fogjuk nevezni, mi mellett azonban szem előtt tartandó, hogy a jelen szabadalommal védendő eljárás semmiképen sincs ezen különleges esetre korlátozva. Ha eddigelé a légköri levegőt alkatrészeire bontották, akkor arra ügyeltek, hogy ax

kívülről hozzávezetett melegmennyiséget az ellenáram elvének alkalmazásával a külvilággal szemben való lehető szigetelés mellett csökkentsék. A jelen találrrány szerint az entrópia-növekedés magának az elkülönítési műveletnek technikai foganatosítása által lehetőleg csökkentetik és ilymódou a legjobb létező készülékekkel szemben lényegesebb munkamegtakarítást érünk el, mint hogyha a meleghozzávezetést kívülről teljesen megakadályoznók. Ezt azáltal érjük el, hogy a rektifikációs elvet egy másik, új elvvel helyettesítjük. Eddig-I elé ugyanis a levegőnek alkatrészeire való szétválasztásánál abból indultak ki, hogy a levegőt akképen folyósították, hogy folyós oxigénből és folyós nitrogénból álló folyadékot kaptak és azután ezen folyósított levegőből állították elő, rektifikálás útján, az oxigént. Ezzel szemben a jelen találmány szerint az alacsonyabb forrponttal biró alkatrészt (nitrogént) nem gyűjtjük össze folyós állapotban, hogy azt azután a szokásos módon rektifikálásra fölhasználjuk. Úgyszintén nem történik a folyós nitrogénből és oxigénből álló elegynek összegyűjtése sem; megtakaríthatjuk tehát azt a munkát amelyet ezen bél elérésére föl kellett volna használni. Ezen munka pedig tudvalevőleg annál nagyobb, minél alacsonyabban fekszik a hőmérséklet, a folyós levegő hőmérsékleteire nézve tehát nagyon tetemes. Mert a hideg előállítási költségei, azaz az egy kalória elvonásával egybekapcsolt mechanikai erő, tudvalevőleg a csökkenő abszolút hőmérséklettel növekedik, még pedig a szóban forgó legalacsonyabb hőmérsékleteknél igen gyorsan, mert ezen munka az abszolút nullpont környezetében végtelenül naggyá lesz. Az új eljárás tehát az oxigéu előállítására való alkalmazásában abban áll, hogy