58122. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás elektromos jelző, különösen tűz- és betürésjelző berendezések számára

— 134 -váltakoznak, az ellenállásos áthidalás foly­tán azonban a (Tl) küldő által küldött im­pulzusok jóval szűkebb határok között in­gadozhatnak. A (T)-ből jövő impulzusok tehát mind a négy (D, Dl, E, El) mágnest működtetik, míg a (TI) impulzusai csak a (Dl, El) mágneseket. Ily módon két jelfaj küldhető a központba, ahol azok kiválasz­tatnak és különböző jelzőszerkezeteket működtetnek. Az áramút a következő: (A) áramforrás, >(19) vezeték, (D, Dl) mágnes, (20) vezeték, (F) mágnes egyik tekercse, (T) (ra, ml) kap­csolója, (22) vezeték, (Tl, (m, ml) kapcso­lója, (23) vezeték, (F) mágnes másik te­kercse, (f) kapcsoló, (9) kontaktus, (24) ve­zeték, (b) kapcsoló, (1) kontaktus, (B) mág­nes, (25) vezeték, (A) áramforrás. A (21, 23) vezetékek képezhetik a jelküldő es fölvevő­állomások közti távvezetéket. Tegyük föl, hogy a (T) jelküldő az (M) kerék alkalmas módon való forgatása által működtetik. A (D, Dl, E, El) mágnesek mind felelnek az impulzusokra és (4, 5, 6, 7) kontaktusaikat nyitják és zárják s ez­által ki- és bekapcsolják a (K) helyi telep áramkörébe kapcsolt (0, P, Q, R) izzólám­pákat. Ha ellenben a (Tl) jelküldő működtetik, a gyöngébb árain csak a (Dl, El) mágne-Iseket tudván működtetni, csak a (P, Q) ámpák fogják a jeleket érzékíteni. Ha az áramkör elektromos viszonyaiban szokatlan zavar lép föl, a működés a kö­vetkező: Tegyük föl, hogy a (21) vezeték (X) pontján szakadás lép föl, miáltal a (B, D és Dl) mágnesek árammentesek lesz­nek. Az (A) áramforrástól kiinduló két ve­zetékág ekkor: 1. a nem földelt pólustól (19) vezetéken, (D, Dl) mágnesen, (20) ve­zetéken, (F) mágnes egyik tekercsén, az (X) pontig: 2. a nem földelt pólustól (19) ve­zetéken, (E, El) mágneseken, (26) vezeté­ken, (W) elágazáson (J) polarizált mágnes tekercsein, (Z) elágazáson, (27) vezetéken. (2) kontaktuson, (b) kapcsolón, (24) vezeté­ken (9) kontaktuson, (f) kapcsolón, (F) mág­nes egyik tekercsén, (23) vezetéken, (Tl) I jelküldőbe (22) vezetéken át (T) jelküldőbe I s végül a (Gl, G2) földeléseken át vissza, ha az (M, Ml) kerekek zárlatot létesí­tenek. Tegyük föl, hogy az (Y) pontnál van szakadás a (23) vezetéken. A (B, D, Dl) mágnesek árammentesíttetnek, mint előbb. Az (A) forrásból kiinduló áramágak: 1. (19) vezeték, (D, Dl) mágnesek. (20) vezeték; (F) mágnes egyik tekercse, (21) vezeték, (T, Tl) jelküldő és (Gl, G2) földelések, 2. a nem földelt pólustól (19) vezeték, (E El) mágnes, (26) vezeték, (W) elágazás (J) mágnes, (Z) elágazás, (27) vezeték, (2) kontaktus, (b) kapcsoló, (24) vezeték, (9) kontaktus, (f) kapcsoló, (F) mágnes egyik tekercse, (23) vezeték és az (Y) törési ! hely. Abnormális földkapcsolat esetén, mely pl. a (21) vezeték (X) pontján létesül, az (A) forrásból következő két ág indul ki: 1. (19) vezeték, (D, Dl) mágnes (20).veze­ték, (F) mágnes egyik tekercse ós (X) föl­delés. Az (F) mágnes gerjesztetik, tehát fegyverzetét megvonzza; 2. (19) vezeték (E, El) mágnes, (fl) kapcsoló, (10) kontak­tus, (S) elágazás, (8) kontaktus, (f) kapcsoló, (F) mágnes másik tekercse, (23) vezeték és (Tl, T) jelküldőkön át az abnormális (X) földeléshez, mindaddig, amíg a jelküldők működtetvén, (Gl, G2) felé létesítenek zár­latot. Ha az abnormális földelés a (23) vezeték (Y) pontján létesül, az áramforrásból kiin­duló ágak : 1. (19) vezeték, (D, Dl) mág­nes, (20) vezeték, (F) mágnes egyik te­kercse, (21) vezeték, (T Tl) jelküldő és (Y) földelés, mindaddig, amíg a jelküldők nem működtetnek s nem létesítenek (Gl, G2) felé zárlatot. Az (F) mágnes gerjesztetvén, fegyverzetét vonzza: 2. (19) vezeték, (E, El) mágnes, (fl) kapcsoló, (10) kontaktus, (8) el­ágazás, (8) kontaktus, (f) kapcsoló, (F) mág­nes másik tekercse, (23) vezeték, (Y) föl­delés. Nyilvánvaló, hogy 1. rendes körülmé­nyek között vezetékág létesíttetik, melyek vagy (Gl, vagy G2) földelésnél végződnek, vagy ha mindkét jelküldő egyszerre mű­ködtetik, mindkét földelésnél: ha abnor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom