58111. lajstromszámú szabadalom • Kettős csövű hőkicserélő

látható, de amelynél a külső csövek végei különös módon vannak kiképezve; a 4. ábrán ezen végek más kiviteli alakja van föltüntetve. Az 1. ábránál a (külső (a) cső a belső (b) csövet körülveszi és lehajlított (d) végé­vel azzal egy darabbá van összekötve, még pedig célszerűen autogén-hegesztés által. A (d) végek emellett le vannak hajlítva. A nyilak azt jelzik, hogy a közegek egymás­sal ellentétes irányban haliadnak. A 2. ábrán több ilyen cső van úgy egy­máshoz illesztve, hogy a közegek a kát cső­rendszeren át megszakítás nélkül áramol­hassanak. A (c) csőtoldalékok a külső csö­vek összeköttetésére szolgálnak és azokkal szintén egy darabbá vannak összeerősítve, célszerűen autogén-hegesztés útján. A külső (d) csövek ismert módon át vannak haj­lítva. Amint látható, a csövek együttesen hosszirányban kitágulhatnak. Ha attól kell tartani, hogy a belső és külső cső különbözőkép tágul és hogy az anyag rugalmassága ezen kitágulásra nem elegendő nagy, úgy célszerűen a 3. ábra szerinti szerkezetet használjuk. Itt ugyanis az (a) csövek végei szekrényszerűen van­nak karimázva, amint az (e)-nél látható úgy, hogy úgy a hossz-, mint némileg :a keresztirányban is rugalmas utánsngedés | Jöhet létre. A be- és kibocsátó nyílások ! hasonlóképen vannak kiképezve, mint a 2. ábránál. A szekrényszerű bővítések az (f) helyen egymással össze vannak hegesztve és a közeg (áramlását a (g) nyíláson át te­szik lehetővé. A íszemben fekvő oldalon a bővítések a (h) 'helyen egyszerűen csak föl­fekszenek és nincsenek összehegesztve> hogy az összrendszer szabadon kitágul­hasson. A 4. ábra szerinti kivitelnél az (a) cső az (i) helyen 'púpos kibővítéssel van el­látva, amely szintén jó rugalmasságot idéz elő. Ezek a kitágulható csövekkel ellátott szerkezetek különösen akkor bírnak fontos­sággal, ha a két hőkicserélő közegnek ma­gas hőfokkülönbözetük van. A 3. és 4. ábra szerinti gallérszerű kibővítés után­engedése meglehetős nagy, >úgy, hogy a kü­lönböző tágulások következtében elpusztu­lások föl nem léphetnek. A jelen találmány tárgya által lehetsé­gessé vált az ellenáramliási ©Ivet csövek­ben előnyeivel együtt az összes gázfajták, illetve az összes hőkicserélő közegek szá­mára tetszőleges nyomás mellett alkal­mazni, akár folyékonyak, akár gázneműek is a közegek. Minthogy a falvastagságok mindenütt teljesen egyenlők és semmiféle anyaghalmaz (tömszelencék és hasonlók ál­tal) nincsen, teljesein egyenletes meiég-, illetve hidegátvitel következik be és fölü­letegységenként a lehető legnagyobb me­legmennyiség fog átadódni. A lehető leg­nagyobb hőkicseréléshez szükséges fölülat lényegesen kisebbíttetik úgy, hogy ily ké­szülékek előállítási költségei is igen cse­kélyek. Ha az összes összekötő helyek jól össze vannak hegesztve!, mint azt az áb­rák föltüntetik, tömör, az elképzelhető legkisebb súllyal biró szerkezetünk van. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kettős csövű hőkicserélő, mely főkép az ellenáramlási elv szerint dolgozik, azál­tal jellemezve, hogy az egymásba du­gott csövek végei hegesztés vagy for­rasztás útján egy dar abbá vannak össze­kötve. 2. Az 1. igényben védett kettős csö.vű hő­kicserélő foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a palástterek csőtol­datok hozzáhegesztése által egymás kö­zött össze vannak kötve. 3. Az 1. igényben védett hőkicserélő foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a külső csövek végei iszekrény­szerűen ki vannak bővítve és ezen saek­rényszerű kibővítések által nyílások sza­badon hagyása mellett egymással szilár­dan Össze vannak t kötve (hegesztés vagy forrasztás által), oly célból, hogy a csö­vek hőfeszültségének utánengedő magas nyomású összeköttetést kapjunk. (1 rajzlap melléklettel.) PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMOÁjA BUDAPESTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom