58104. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fotografikus készülékeknél a képtávolság pontos beállítására

— 4 — ködtetjük, pl. a 3. ábra szerint balfelé toljuk el, akkor a lencse közeledik a (14) rúd hatása alatt a tárgyhoz, ugyanekkor a (11) rúd is eltolódik a forgathatóan ágyazott (11a) vezetékben és többé-kevésbbé függélyes helyzetet foglal el, minek következtében a másik (12) rúd lejtősebb helyzetbe jut és a (8) lemezt távolítja a lencsétől, mely mozgást a (14) rúd alsó vége is elősegíti. A (8) rúd ekkor a képtartót akként mozgatja, hogy ez a mozgás a tárgytartónak a (7) szán által előidézett mozgásával a kellő viszonyban legyen és hogy ily módon a kép méretének folytonos megváltoztatása mellett állandóan éles maradjon. Az 5. és 7. ábrán látható foganatosítás! alak hosszú gyújtótávolságú lencsékhez való, minőket a fotomechanikus sokszorosításnál szokás alkalmazni. Minthogy ily esetekben a gyújtótávolság 12—30 hüvelyk szokott lenni, nyilvánvaló, hogy az előbb leírt berendezés sokkal nagyobbra volna méretezendő, mintsem hogy kényelmesen kezelhető volna. Bár a 6. és 7. ábrán látható foganatosítási alaknál a (18) lencse és a kép elmozdulása a. lencse gyújtótávolságával egyenesen arányos, eme módosított berendezés méretei még sem oly nagyok, hosszú gyújtó-távolságú lemezek esetében sem, hogy az gyakorlatilag alkalmazható nem volna, minthogy a berendezés által előidézett elmozdulásokat egy áttevés megfelelően nagyobbítva viszi át a lencsére. A *csatolt rajzon látható berendezés (24) hüvelyt gyújtótávolsággal biró lencse esetében alkalmazható és hatszoros nagyítástól hatszoros kisebbítésig terjedő beállítást enged meg. A (6) alaplemez mereven van a kamarával kapcsolva és az alaplemezen a (7) szán és (8) lemez van vezetve, mely részek szerepét föntebb, már az első foganatosítási alaknál ismertettük. A lencse gyújtótávolságát a lánckerék áttevési viszonyával, az adott esetben néggyel osztva vesszük figyelembe és ennek megfelelően a (11 és 21) rudak (9a) forgáscsapja középpontjának távolsága a megfelelő vezetékek forgáscsapjainak középpontjait összekötő | egyenestől az adott esetben a gyújtótávolság negyedrészével egyenlő. Most már a (15) működtető emelőt mindaddig mozgatjuk, míg a két lengővezeték forgáscsapjainak egymástól való távolsága eme távolság kétszeresével nem egyenlő. Mikor a berendezés ekként be van áll.tva, a kamarának (24) tárgytartó-kerete oly helyzetet foglal el, hogy a tárgy távolsága a lencse első csomópontjától és a kép távolsaga annak második csomópontjától a lencse gyújtótávolságának kétszeresével legyen egyenlő. Ebben az állapotban a lefelé nyúló (23b) kart mereven összekapcsoljuk a (23> lánckerék fölött vezetett (23a) lánccal. Ugyanebben a beállításban a (8) lemeztartókeretet is összekötjük a két (25 és 26) lánccal, melyek a nagy (25 és 26) és (25, 28, 26a) lánckerekek fölött futnak. Úgy a kamara, mint a beállítóberendezés most már akként van beállítva, hogy a tárgyról ugyanakkora képet kapunk és ha a (15) működtető berendezést mozgatjuk, a (18) lencse akként tolódik el, hogy az egyidejűleg eltolódó lemezen létesülő kép mindig éles és a kép távolsága a tárgy távolságának megfelelő legyen. Hogy a lencse és a lemeztartó súrlódása által okozott ellenállás csökkenthető legyen, azok súrlódá görgős vezetékekben vezethetők a (6a) alaplemezen, ez azonban találmányom lényegét nem érinti. Ha a képtartó helyébe valamely alkalmas kondenzátort szerelünk, ezt a berendezést arra is használhatjuk, hogy a tárgyat kisebbített vagy nagyobbított méretben vetítsük, mely esetben a tárgytartón azt a megvilágított tárgyat helyezzük el, melyet vetíteni kell. A föntebb leírt foganatosítási alakok csak példaképen szolgálnak és azok igen sokféleképen módosíthatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés fotografikus készülékeknél a képtávolság pontos beállítására, azáltal jellemezve, hogy a képtartót a tárgytartóval oly rudazat köti össze, mely két egymással derékszöget képező a