58104. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fotografikus készülékeknél a képtávolság pontos beállítására
— 2 — 1=1+1 F fx f2 hol nfx = fs Ezeket az ^ és f2 értékeket mechanikus úton a következő módon lehet meghatározni: Nyújtsunk meg valamely derékszögű (c, d, e) háromszögnek (1. ábra) mind a három oldalát és tegyük föl, hogy a (d, e) átfogó a (g) pont körül forog, mely egyenlő távol van a két (c, d) és (c, e) befogótól. Ha ez a távolság (F), az átfogó a befogókból az F F-j-nF és F + n hosszúságokat vágja le. Ha tehát a derékszög csúcspontjában egy (c) lencsét helyezünk el, a tárgy pedig az (AC) vonalon egymásután a (d, dl 5 d2 ) pontokba jut, a megfelelő képek a (BC) vonalon egymásután az (e, ex , e2 ) pontokban létesülnek, mely pontok a (d, e) átfogó és a (c, e) befogó metszés pontjai, mikor a (g) pont körül forgó átfogó a (d, d2 , d8 ) pontokon megy át. Á (d, h, g) és (e, g, j) derékszögű háromszögek hasonlók, mert minden szögük egyenlő, ezért dh: gh = gj: je vagy dh : F = F : X miből X = F2 dh" és ha dh = nP akkor X = F2 = F nF n Ennek megfelelően, ha valamely tárgy a (C) lencsétől a (CA) vonalon nF+F távolságban van, ennek képe a (CB) vonalon a lencsétől F + F n távolságban fog lenni, vagyis a (d) és (e) pontok két konjugált gyújtópont, melyekben a tárgy és kép nagysága oly viszonyban van egymással, mint (Ce : Cd). Tegyük föl továbbá, hogy valamely derékszögű háromszögnek (2. ábra)' minden oldalát meghosszabbítottuk és toljuk el ezen háromszög derékszögének csúcsát egy az átfogóval párhuzamos vonalon oly módon, hogy az egyik befogó az átfogót állandóan a (d) pontban messe, akkor a derékszögek csúcspontjából az átfogóra húzott merőleges, a különböző háromszögek állandó (F) magassága és két egymást követő magasság talppontja az átfogót akként osztja meg, hogy az átmérő két része egyenes, illetve fordított viszonyban legyen a magassággal. Ezért az átfogónak eme két része a konjugált gyújtópontok és a gyújtótávolság különbségé\el fog egyenlő lenni, vagyis a megfelelő képtávolságokat megkapjuk, ha a lencsét akként állítjuk be a derékszögű háromszög két ferdeszögének csúcspontjában lévő tárgyhoz, illetve képhez viszonyítva, hogy az a derékszög csúcspontjában foglaljon helyet. Hogy a föntebb kifejtett tételt miként alkalmazzuk a gyakorlatban, a képsík pontos beállítása céljából fotografikus készülékeknél, az a 2. ábrán látható, hol több derékszögű háromszög van föltüntetve, melyek derékszögeinek csúcspontjai a (de) alapvonallal párhuzamos és ettől (F) távolságban fekvő egyenesbe esnek. Ha ezek közül az egyik, pl. a (d, h2 , e2 ) háromszöget vesszük szemügyre, úgy azt tapasztaljuk, hogy a (g2 , h2 ) magasság (g2 ) talppontja az átfogót (dg2 és g2 , e2 ) részre osztja, melyek egyenesen, illetve fordítva arányosak a magassággal. Ugyanis a (d, g2 , h2 és ga , h2 , e2 ) háromszögek hasonlók, mert minden szögük egyenlő, miből következik, hogy dg2 : g2 h2 = g2 h2 : g2 e2 vagy dg2 : F = P : g2 e2 miből g2 e2 = F2 vagyis az nF = dg2 dgi helyettesítés elvégzése után ga e2 = F n A mondottakból kitűnik, hogy a (h) pontott előnyösen a lencsével lehet kapcsolni, mely lencse a (d) pont előtt állandó távolságban lévő tárgyat az (e) pont mögött állandó (F) távolságban lévő képsíkra vetíti. Az (e) pont eme képsík mozgatására szolgál. Találmányom mechanikus kiviteli alakját
