58102. lajstromszámú szabadalom • Beszélőgép

karmantyú révén (2. ábra) a (11) hangszelencéhez erősített (10) könyökcső van összekötve. Ily módon a (6) hangkar a (2) korong felé vagy ettől elforgatható, minek következtében a (11) hangszelence a hanglemez fölött előre és visszamozoghat. A (11) hangszelence helyzete úgy van megválasztva, hogy a (12) tű útja (1. ábra) a hanglemez sugarát képző egyenes vonalba esik. A tölcsér (4) könyökének alkalmas (18) pontján (3. ábra) a vízszintes tengely körül kilendíthető merev (14) kar van csuklósan elrendezve, melynek fölső vége a (15) villaágakkal van kiképezve, melyek a vízszintes (8) csövet körülfogják (1. ábra). A (15) villaágakon és a (8) csövön a (16) csap vagy csapok járnak át úgy, hogy a (14) kar a (8) csőhöz képest szabadon elmozgatható. Hogy a (11) hangszelence a hanglemez fölötti útjában állandóan függélyes maradjon úgy, hogy a membrán mindig függélyes síkban, a hangreprodukáló tű pedig a hanglemez fölületére merőleges síkban legyen, szükséges, hogy a tengely, mely körül a (10) könyökcső a (9) karmantyúban elforgatható, állandóan a hanglemez fölületével vízszintes síkban párhuzamosan mozogjon. E végből a jelen találmány szerint a (6) hangkarnak (az (5) csaptól a (7) csapig), a (14) karnak (a (13) csaptól a (16) csapig), valamint a harántirányú (8) csőnek (a (7) csaptól a (9) fkarmantyú tengelyéig) viszonylagos hosszai alkalmas módon vannak megválasztva. Legyenek a (7, 16) csapoknak és a (9) karmantyúnak középpontjai (x, y) ill. (z). Ha a hangkart függélyes irányban akarjuk elmozgatni, akkor az (x, y, z) egyenesnek a (6) hangkar függélyes tengelyével képezett szögét úgy kell változtatni, hogy a (z) pont egyenes vonalon mozogjon. Ha most a (14) kart nem választjuk meg a kellő hoszszaságban, akkor ezen eredményt nem fogjuk elérni, mert ha pl. az (5) csapnak a (7) csaptól és a (13) csapnak a (16) csaptól való távolságai egyenlők volnának és a (7, 16, 13, 5) pontokból parallelogrammot szerkesztünk, akkor dacára annak, hogy a (8) cső, vízszintes irányú mozgása közben, önmagával mindig párhuzamos marad, egész hosszában ugyannyival fog emelkedni és esni, mint amennyivel a (7) csap emelkedik és esik, ha a (6) hangkart (5) csapja körül kilendítjük. Az 1. ábrában látható foganatosítási alaknál a (z) pont (zl) és (z2) határhelyzetei között egyenes vonalban mozog, amikor is a hangszelence a hanglemeznek egész hangreprodukáló részén mozoghat végig. Ha a (6) hangkart (5) csapja körül elforgatjuk a végből, hogy az a (11) hangszelence mozgását kövesse, akkor az (x) pont az (xl) helyzetéből az (x2) helyzetébe jut (4. ábra). Az a pont tehát, melyben a (8) cső a (14) karral van összekötve, az (yl, y, y2) helyzeteket foglalja el. Ennek következtében a (14) kar oly hosszúra választandó, hogy alsó (13) csuklója az (yl, y, y2) pontokban áthaladó körvonal középpontjába essék. Ebből kitűnik, hogy a két különböző hosszaságú tag körül akár a hangkar, akár pedig a csuklós kar lehet a hosszabb. A föltüntetett foganatosítási ataknál a hangkar a rövidebb tag. Ha ellenben ugyanezen foganatosítási alaknál a (14) csuklós kart a hangkarral való összeköttetési pontja fölött kapcsolnék össze a (8) csőnek mellső nyúlványával, akkor a két tag közül a csuklós kar Volna a rövidebb. Ha a jelen találmány tárgya oly beszélőgép, melynél a hangkar a hanglemez fölött vízszintes irányban és evvel párhuzamosan mozog, akkor a (6) hangkar és a (14) kar akképen kötendők össze, hogy azok függélyes tengelyek körül vízszintes irányban lengjenek ki, a csuklós (8) cső pedig azokra függélyes tengely körül mozogjon. Ezáltal a tű a hanglemezen egy, a hanglemez sugarát képező egyenes vonalban kényszerül mozogni. Mivel a (8) cső a hangkarral különböző szöget zár be, a membrán a tangentiális helyzettől kissé eltér, mely eltérés azonban oly kicsiny, hogy elhanyagolható, ha a (8) csövet elég hosszúra választjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Beszélőgép, melynél a hangreprodukáló