58091. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogénvegyületek előállítására

Megjelent 1912. évi december hó 5-én« MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 58091. szám. Vll/i. OSZTÁLY­Eljárás nitrogénvegyületek előállítására. * DR ING. SCHWEITZER SÁNDOR LUDWIGSBURGBAN ÉS DR HAUFF FRIGYES VEGYÉSZEK STUTTGARTBAN. A bejelentés napja 1912 iebru&r hó 8-ika. Elsőbbsége 1911 február hó 10-ike. Már a mult évszázad közepe óta ismere­tes, hogy az alkáli- és földkálifémek épúgy mint e fémek hydrátjai, oxydjai, vagy kar­bidjai, szén jelenlétében fokozott hőmérsék­letre hozva és nitrogénlégkörnek kitéve, ezt vegyileg lekötik. A nitrogén lekötésére számos ezen fölismerésen alapuló eljárás í szabadalmaztatott. Azonban ezen eljárások gyári foganatosításánál nagy hátrányok lép­tek föl, amennyiben a reakcióhoz szükséges hőmérséklet elérése nehézkesnek és rend­kívül költségesnek bizonyult, mimellett még a retorták, amelyekben a reakciók végez­tettek, a töltet bázikus minősége következ­tében erősen megtámadtattak. Jelen találmány értelmében a massza hevítése elektromos úton történik és pedig oly módon, hogy az üzem folytonos lehet. Ez a találmány értelmében akképen tör­ténik, hogy a reakciókeveréket, azaz alkáli-, illetve földalkálifémvegyületek és szén ke­verékét az elektromos áram vezetésére al­kalmas alakban egy nitrogéntartalmú gáz áramának ellenében folytonos elektromos hevítőzónán vezetjük át. Hogy a reakciókeveréknek oly alakot ad­junk, melyben az az áramvezetésre ered­ményesen használható ellenállásmassza gya­nánt, az alkáli- vagy földalkálivegyületek­ből és esetleges pótlékokból valamint kőszén­ből álló porfiriomságú keveréket előnyösen az utóbbi brikettezés után, elkokszosítjuk. Ezáltal a keverék darabos alakot, az el nem kokszosított keverékkel szemben fokozott elektromos vezetőképességet és lyukacsos, gázátbocsátó szerkezetet, valamint ezáltal a gázkezeléshez kívánatos nagy fölületet vesz föl, melyet a hevítés által sem veszít el. Ha például egyenlő súlyrészü bárium­karbonátból és kőszénből álló keverékből indulunk ki, akkor oly kokszot kapunk, mely a nitrogénlekötésnek egy elektromos hevítőzónában való eszközlésére alkalmas és melynek összetétele kb. 60% bárium­karbonát és kb. 40% koksz keverékének felel meg. Az ily módon előállított anyag tetszés szerinti mennyiségeinek a nitrogén lekötése céljából való folytonos hevítése célszerűen oly aknás kemencében történhetik, mely a mellékelt rajzon föltüntetett szerkezettel bír Az (e) aknának körülbelül fél magasságá­ban (b) elektródák vannak az akna két szembenálló (a) falán harántirányban át­vezetve, mely elektródák az adagolótérbe nyúlnak. Hogy a töltetnek lényegében csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom