58087. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nedvesen szenesített tőzeg víztartalmának csökkentésére
ges, nem pedig hirtelen lökés, mellyel nem lehet számba jövő vízmennyiséget eltávolítani az anyag rugalmassága miatt. Minthogy anyagra ható végnyomás körülbelül 420 kg. cm2 , a szalagot akként kell kiképezni, hogy az ezt a nagy nyomást túlságos súrlódás föllépte nélkül fejthesse ki. Ezt legelőnyösebben akként érjük el, hogy a szalagok részére görgős láncvezetékeket alkalmazunk úgy, hogy a szalagok még akkor is könnyen és simán mozoghatnak, ha a teljes ^nyomásnak vannak kitéve. A sajtolt anyag az. (u) medencében gyűlik össze, amelyből az eltávolítható. A szűrősajtóból a (v) vezetéken át elfolyó vizet úgyszintén a szalagsajtó által kisajtolt vizet is tetszőleges célra fölhasználhatjuk, de visszavezethetjük azt a tőzegkészlethez is. Hogy az (r) szállítócsavar által a szalagsajtóhoz szállított anyag a sajtónak hosszúkás bevezető nyílására egyenletesebben osztassék szét, a sajtó bevezető nyílásánál az ezt keresztező (w, y) jobb- és balmenetű szállítócsavar van alkalmazva, melyet a (z) csavarkerék hajt úgy, -hogy a szállítócsavart befogadó (1) kamarába a (2) csövön át beáramló anyag a szállítócsavar által a szalagsajtó bevezető nyílásának két vége felé elosztatik. Míg tehát az első szűrőszerkezetnél (a szűrősajtónál) a szűrés annak következtében ment végbe, hogy a nyomást valamely állandó térfogatú kamarába sajtolt folyadéktöbblet létesítette, addig a második szűrőszerkezetnél (a szalagsajtónál) a sajtolótér harántmetszetének kisebbedé?e idézi elő a víz kiszorítását. A sajtót elhagyó anyag csak mintegy 50% vizet tartalmaz, elég szilárd és közvetlenül földolgozható gázgenerátorokban, előnyösen az ammoniak leválasztását lehetővé tevő generátorokban, mely célra a termék kiválóan alkalmas. Lehet az anyagot valamely közönséges briquettező pld. lignitbríquettező berendezesben tüzelőanyag-briquettekre is földolgozni, amikor azt az esetleg szükségessé váló fölaprítása után valamely gőzvezetőcsövekkel fűtött forgó szárítóberendezésen, pld. az ismert Schultze-féle szárítóberendezésen vezetjük át; amelyben az anyagnak víztartalma 5—15%-ig vagy még ezen alul is leszoríttatik, minek megtörténtével az anyag a briquettezés céljából fölhevíttetik. Hogy az eljárás foganatosításának mikéntje világosabban kitűnjék, a következőkben az eljárást egy, a gyakorlatból vett példán részletesen ismertetjük. Valamely gyár óránként 86 tonna tőzeget szenesít el; a tőzegnek víztartalma körülbelül 90% (tehát száraz anyagtartalma 8,6 tonna) és ez a tőzeg a kemencében a szenesítésnél annyira megváltozik, hogy csak 6.9 tonna száraz anyag marad hátra a szenesített tőzegben. Hogy az anyag víztartalmát körülbelül 70%-ra csökkentsük, hét 930 m2 szűrőfölülettel bíró szűrősajtó szükséges. Ezeket a szűrősajtókat váltakozva, ciklikus fölcseréléssel használjuk és segélyükkel a víztartalmat 84 kg. cm2 maximális nyomás alkalmazása mellett 67%-ra szorítjuk le. Hogy a víztartalmat 92%-ról 67%-ra leszorítsuk, ahhoz körülbelül 25 perc szükséges; a szűrősajtókban a nyomás fokozatosan (a 92% víztartalomnak megfelelő) igen kis vagy zérus nyomásról (a közel 70% víztartalomnak megfelelő) 84 kg. cm2 nyomásra emelkedik és azt e maximális nyomást 15 percig tartjuk fönn, ami azért szükséges, hogy az anyag víztartalma közel 70% ig csökkenjen; a szűrés, amint ezt már említettük, összesen 25 percet vesz igénybe. Ha a szűrősajtókban megmunkált anyag víztartalma közel 70%-ig csökken gyakorlatilag véve lehetetlen a folyadék saját nyomása által több vizet kiszorítani; hogy a víztartalom közel 70%-ról körülbelül 50%-ra csökkenthető legyen, külső nyomást alkalmazunk, 5.5 m2 nyomófölülettel biró szalagsajtók segélyével; ezekben a szalagsajtókban körülbelül 420 kg. cm3 végnyomást kell kifejteni, hogy a vizet a kellő mértékben eltávolithassuk. Megjegyezzük, hogy a szűrősajtóknál aránylag nagy fölület ós közepes nyomás alkalmazásával végezzük a szűrést, míg a szalagsajtóknál a még hátra-
