58085. lajstromszámú szabadalom • Elzáró szerkezet gázvezetékek közt

hez esetleg csukló körül fölcsappanthatóan, | az egyik nyílás befödését ellátó tolattyútol­dat csatlakozhatik. A mellékelt rajzon az 1—3. ábrák a süve­ges (kagylós) kivitelt tüntetnek föl, még pedig az 1. ábra a 3. ábrának A—B vonala men­tén képzelt síkkal való függőleges hossz­metszetet, nyitott (összekötő) helyzetben, a 2. ábra ugyanily metszetet záróhelyzet­ben, a 3. ábra pedig részben oldalnézetben, rész­ben az előbbiekre merőleges síkkal képzelt függőleges keresztmetszetben láttatja. A 4—8. ábrákon az ívcsöves kivitel látható, még pedig a 4. ábra az 1. ábrához hasonló függőleges hosszmetszetet láttat, nyitott (összekötő) helyzetben, az 5. ábra ugyanennek keresztmetszetét mu­tatja nyitott helyzetben, a 6. ábra a kivitelnek oldalnézete zárt álla­potban, míg a 7. és 8. ábrákon a nyitott, illetőleg zárt helyzet fölülnézetben van föltüntetve. Az első kivitelnél az (1) kagyló és az esetleg csuklósan hozzácsatlakozó (2) tolattyú­toldat az összekötendő, illetőleg az egymás­tól elválasztandó (elzárandó) (3) és (4) gáz­terek (5) és (6) nyílásain, kézzel vagy vala­mely tetszőleges, például a forgattyúból, (7) fogaskerekekből és (8) fogasrúdból álló hajtó­szerkezet által egyenesben elmozgatható és az 1. ábrán látható egyik (nyitó, összekötő) véghelyzetből a 2. ábrán látható másik (záró) véghelyzetbe juttatható. Utóbbi helyzetben a (2) tolattyútoldat födi a (4) gáztér (6) nyílását, míg a (3) gáztér (5) nyílását az (1) kagyló elzárja. Minthogy pedig a (2) tolattyútoldat esetleg valamely (9) csukló körül fölcsappantható, a (4) tér a szabad levegővel is összeköthető. A fölcsappantott (2) tolattyútoldat a 2. ábrán szakadozott vonalakkal van föltüntetve. A másik példaképeni kivitelnél az egész különbség annyi, hogy a kagylóalakú záró­rész helyett egy olyan (11) ívcső van alkal­mazva, melynek egyik (17) ága a (13) gáz­tér (15) nyílását állandóan födi, míg a (14) gáztér (16) nyílását nyitott helyzetben a (11) ívcső másik (18) ága, zárt helyzetben pedig a (12) tolattyútoldat takarja, mely esetleg (19) csukló körül szintén fölcsappantható. Ennél a kivitelnél az ívcső az egyik [a raj­zon föltüntetett példánál (17)] ága körül körívben elforgatható. A (12) tolattyútoldat fölcsappantott helyzetét a 6. ábrán szaka­dozott vonalak láttatják. A találmánybeli szerkezet nem bír homok­vagy vízzárral és mozgó alkatrészei csúsz­nak a helytálló részen, azaz nem távolód­nak attól el, tehát avval állandóan érintke­zésben maradnak. Az eddigi zárószerkezeteknél a hiányos zárás folytán a gáz az elzárt térbe szivárog­hat, ahol pedig esetleg emberek dolgoznak és így ezek életét veszélyezteti, azonkívül pedig robbanókeveréket is képezhet, evvel szemben a találmány tárgyánál a mozgó és helytálló részek közt netán kijutó csekély gáz nem az elzárt térbe, hanem a szabadba kerül, kiáramlása szagáról, esetleg színéről azonnal észrevehető és a rés képlékeny anyaggal, pl. agyaggal elkenhető és noha ezt a betapasztást mozgórészek minden el­mozdítása (minden nyitása és zárása) után meg kell ejteni, mégis figyelembe veendő,, hogy a szerkezetnek egy-egy átállítása — az üzem természeténél fogva — rendesen napokra, esetleg hetekre, sőt hónapokra szól,, tehát a kenés szüksége csak nagyon ritkán 'merül föl. SZABADALMI IGÉNY. Elzárószerkezet gázvezetékek (siázterek) közt, jellemezve az összekötendő, illetőleg egymástól elválasztandó gázterek (gáz­vezetékek) nyílásain egyenesben, vagy ívben elcsúsztatható kagyló (vagy ívcső) és esetleg ehhez csatlakozó egy vagy két tolattyútoldat által, mely. utóbbiak csukló körül fölcsappanthatóan lehelnek kiképezve. (1 rajzlap melléklettel.) PM.LAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA »UOAP£«Tei«

Next

/
Oldalképek
Tartalom