58080. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammóniáknak egyedűl vagy kénhidrogénnel együtt való lekötésére gázokból, gőzökből és folyadékokból kénsav segítségével ammóniumszulfáttá való oxidálás közben

_ 4 -lasztjuk. Már föntebb utaltunk arra, hogy am­móniák és kénhidrogén lekötésére kénessav JieLyett olyan sókat adhatuk hozzá, amelyek mint az ammóniák, az alkáliák vagy a föld­alkáliák savanyú kénessavas sói vagy poli­tionátjai kénhidrogén behatására szabad sa­vat adnak, ezáltal ammóniákat kötnek és egyidejűleg kénhidrogént oxidálnak. Például az ammoniumpolitionát hatását könnyebb megérthetőség végett egy példá­val magyarázzuk meg. Tegyük föl, hogy ammoniákot akarunk lekötni olyan gázokból vagy folyadékokból, amelyek ammoniákon kívül kénhidrogént is tartalmaznak. Ebben az esetben, ha a kén­hydrogéntartalom az ammoiák tartalommal egyenlő vagy ezt fölülmúlja, következőké­pen járunk el: A gázt olyan savanyú, neut­rális vagy alkalikus folyadékkal kezeljük, amely politionátot, pl. ammoniumpolitioná­tat tartalmaz. Kénhydrogén, illetve kén­ammonium ekkor kénkiválás közben a poli­tionátra redukáló hatást gyakorol. Az első esetben ammoniumtioszulfát és szabad al­kénessav képződik, amelyet a jelenlevő am­móniák alkénessavas ammónium alakjában leköt. A második esetben a kénammonium és fölszabaduló kén lekötése közben közvet­lenül egy molekula ammoniumpolitionátból két molekula ammoniumtioszulfát képződik. Ha kénhydrogénfölösleg van jelen, úgy ez a fölszabaduló alkénessav egy másik részére redukáló hatást gyakorol, miközben szabad kén válik le. Ha ezalatt kénessav szabadulna föl, úgy a képződött ammoniumtioszulfát azt ammoniumpolitionát visszaalakulás köz­ben leköti. Az ezen eljárásnál kapott lúgot, amely főképen ammoniumtioszulfátot tartal­maz, azután addig kezeljük, kénessavval, míg a tioszulfát legnagyobb része ismét politionáttá át nem alakul. Ha a gáz vagy a gőzök vagy a folyadék, amely a lekötendő ammoniákot tartalmazza, kevesebb kénhydrogént tartalmaz, mint amennyi az ammóniáknak megfelel, úgy a lekötéshez vagy olyan politionatlúgot hasz­nálunk, amely szabad ként vagy szabad ké­nessavat vagy mindkettőt tartalmaz, vagy pedig az ammóniák lekötésének folyamata | alatt gázalakú kénessavat vezetünk be, eset­| leg kén vagy ként szolgáltató vegyületek I hozzáadása mellett. Úgy az egyik, mint a másik esetben a váltakozó kezelést ammo­niáktartalmu gázokkal vagy folyadékokkal és kénessavval, esetleg kén hozzáadása mel­lett, mindaddig megismételjük, míg a lúg a kívánt ammoniumtionáttartalmat el nem érte. Ezután a lúgot a föntismertetett oxi­dálási eljárásnak vetjük alá. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás ammóniák lekötésére gázókból, gőzökből vagy folyadékokból kénessav segélyével, jellemezve azáltal, hogy a gázokat, gőzöket vagy folyadékokat ol­dott vagy gázalakú kénessavval szabad kén vagy ként szolgáltató anyagok oly mennyiségének jelenlétében kezeljük, hogy az ammóniák lekötése tioszulfát, politionát és szulfát vagy ezen sók ke­verékei alakjában megy végbe. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganato­sítási módja, jellemezve kén vagy ként szolgáltató anyagokat tartalmazó folya-­j dékoknak kénessavval és oly gázokkal I való váltakozó kezelése által, melyek I ammoniákot egyedül vagy kénhydrogén­nel együtt tartalmaznak. 3. Az 1. igényben védett eljárás foganato­sítási módja, jellemezve azáltal, hogy kénessav helyett oly vegyületeket al­kalmazunk, melyek, mint pl. a savanyú kénessavas sók vagy a politionátok ké­nessavat helyettesíteni és ként szolgál­tató anyagokkal kén leválása mellett tio­szulfátot alkotni képesek. 4. A 3. igényben védett eljárásnál az am­moniumpolitionátoldat váltakozó kezelése olyan gázzal, amely ammoniákot és kén­hydrogént vagy ezek egyikét tartalmazza, és kénessavval. 5. Az 1—4. igényekben védett eljárásnál a képződött tionátoknak oxidálása amnui­niumszulfáttá, jellemezve azáltal, hegy az ammoniumtionátok oldatait kénessav­val kezeljük és hevítjük. 6. Az 5. igényben védett eljárás foganatost

Next

/
Oldalképek
Tartalom