58080. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammóniáknak egyedűl vagy kénhidrogénnel együtt való lekötésére gázokból, gőzökből és folyadékokból kénsav segítségével ammóniumszulfáttá való oxidálás közben

_ 4 -lasztjuk. Már föntebb utaltunk arra, hogy ammóniák és kénhidrogén lekötésére kénessav JieLyett olyan sókat adhatuk hozzá, amelyek mint az ammóniák, az alkáliák vagy a földalkáliák savanyú kénessavas sói vagy politionátjai kénhidrogén behatására szabad savat adnak, ezáltal ammóniákat kötnek és egyidejűleg kénhidrogént oxidálnak. Például az ammoniumpolitionát hatását könnyebb megérthetőség végett egy példával magyarázzuk meg. Tegyük föl, hogy ammoniákot akarunk lekötni olyan gázokból vagy folyadékokból, amelyek ammoniákon kívül kénhidrogént is tartalmaznak. Ebben az esetben, ha a kénhydrogéntartalom az ammoiák tartalommal egyenlő vagy ezt fölülmúlja, következőképen járunk el: A gázt olyan savanyú, neutrális vagy alkalikus folyadékkal kezeljük, amely politionátot, pl. ammoniumpolitionátat tartalmaz. Kénhydrogén, illetve kénammonium ekkor kénkiválás közben a politionátra redukáló hatást gyakorol. Az első esetben ammoniumtioszulfát és szabad alkénessav képződik, amelyet a jelenlevő ammóniák alkénessavas ammónium alakjában leköt. A második esetben a kénammonium és fölszabaduló kén lekötése közben közvetlenül egy molekula ammoniumpolitionátból két molekula ammoniumtioszulfát képződik. Ha kénhydrogénfölösleg van jelen, úgy ez a fölszabaduló alkénessav egy másik részére redukáló hatást gyakorol, miközben szabad kén válik le. Ha ezalatt kénessav szabadulna föl, úgy a képződött ammoniumtioszulfát azt ammoniumpolitionát visszaalakulás közben leköti. Az ezen eljárásnál kapott lúgot, amely főképen ammoniumtioszulfátot tartalmaz, azután addig kezeljük, kénessavval, míg a tioszulfát legnagyobb része ismét politionáttá át nem alakul. Ha a gáz vagy a gőzök vagy a folyadék, amely a lekötendő ammoniákot tartalmazza, kevesebb kénhydrogént tartalmaz, mint amennyi az ammóniáknak megfelel, úgy a lekötéshez vagy olyan politionatlúgot használunk, amely szabad ként vagy szabad kénessavat vagy mindkettőt tartalmaz, vagy pedig az ammóniák lekötésének folyamata | alatt gázalakú kénessavat vezetünk be, eset| leg kén vagy ként szolgáltató vegyületek I hozzáadása mellett. Úgy az egyik, mint a másik esetben a váltakozó kezelést ammoniáktartalmu gázokkal vagy folyadékokkal és kénessavval, esetleg kén hozzáadása mellett, mindaddig megismételjük, míg a lúg a kívánt ammoniumtionáttartalmat el nem érte. Ezután a lúgot a föntismertetett oxidálási eljárásnak vetjük alá. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás ammóniák lekötésére gázókból, gőzökből vagy folyadékokból kénessav segélyével, jellemezve azáltal, hogy a gázokat, gőzöket vagy folyadékokat oldott vagy gázalakú kénessavval szabad kén vagy ként szolgáltató anyagok oly mennyiségének jelenlétében kezeljük, hogy az ammóniák lekötése tioszulfát, politionát és szulfát vagy ezen sók keverékei alakjában megy végbe. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve kén vagy ként szolgáltató anyagokat tartalmazó folya-j dékoknak kénessavval és oly gázokkal I való váltakozó kezelése által, melyek I ammoniákot egyedül vagy kénhydrogénnel együtt tartalmaznak. 3. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy kénessav helyett oly vegyületeket alkalmazunk, melyek, mint pl. a savanyú kénessavas sók vagy a politionátok kénessavat helyettesíteni és ként szolgáltató anyagokkal kén leválása mellett tioszulfátot alkotni képesek. 4. A 3. igényben védett eljárásnál az ammoniumpolitionátoldat váltakozó kezelése olyan gázzal, amely ammoniákot és kénhydrogént vagy ezek egyikét tartalmazza, és kénessavval. 5. Az 1—4. igényekben védett eljárásnál a képződött tionátoknak oxidálása amnuiniumszulfáttá, jellemezve azáltal, hegy az ammoniumtionátok oldatait kénessavval kezeljük és hevítjük. 6. Az 5. igényben védett eljárás foganatost